LMP: melyik gazdaságot erősíti a paksi bővítés?


Schmuck Erzsébet (LMP) azon aggodalmának adott hangot, hogy a paksi bővítés inkább szolgálja az orosz gazdaság érdekeit, mint a magyarét. Kijelentette: A beruházáson 3-4 ezer ember dolgozik majd, főleg vendégmunkások.

Kifogásolta, hogy a kormánynak nincs beleszólása abba: mely vállalatok kapcsolódjanak be a munkába. A magyar gazdaság oroszok általi újragyarmatosításának nevezte a beruházást.

Aszódi Attila, az atomerőmű kapacitásának fenntartásáért felelős államtitkár közölte: mindössze néhány szereplő van a világon, amely végig tud vinni egy ilyen projektet, így az építéshez szükség van külföldi vállalatokra. Ezért felel a fővállalkozó a teljes projekt megvalósításáért.

Hazai vállalatok 40 százalékban kapcsolódhatnak be a munkába - folytatta -, a becslések szerint a beruházáson dolgozó nyolcezer ember pedig a mintegy hétszeres multiplikátor-hatáson keresztül több tízezer embernek ad majd munkát. További gazdaságélénkítő hatásként mutatott rá arra, hogy olcsó energia áll majd rendelkezésre. A beruházás megtérülő lesz, profitot fog termelni az összes magyar állampolgár számára - zárta szavait.

A képviselő nem fogadta el a választ, azt a Ház szavazta meg 110 igen vokssal, 14 nem szavazat és 10 tartózkodás mellett.


Fidesz: továbbra is másodrendűnek tartanak minket a multik?



Németh Szilárd (Fidesz) az élelmiszerek kettős minőségével kapcsolatban kérdezett rá arra: továbbra is másodrendű polgároknak tartanak-e minket a multik? Milyen eredmények születtek eddig? Kijelentette: nem hagyható, hogy ezek a vállalatok a magyar fogyasztókon nyerészkedjenek. Fontosnak nevezte, hogy a vásárlók dönthessék el, milyen minőségű terméket akarnak fogyasztani.

"Az ellenzéknek természetesen mindegy ez a téma, hiszen számukra nem a magyar fogyasztók és a magyar emberek érdekei a fontosak, hanem a multik már-már hagyományosnak mondott védelme és Soros György választási ütemtervének teljesítése" - jelentette ki, mondván: az ellenzéknek belefér, hogy az unióban alacsonyabb rendűnek tekintik a magyarokat, hiszen számukra a Soros-terv szakszerű teljesítése mindennél fontosabb.

Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter elmondta: az általa elrendelt vizsgálatok során a nyáron harminckilenc termékpárt hasonlítottak össze, és a termékek harmadánál találtak különbséget. Ezek például abból adódtak, hogy olcsóbb alapanyagból készítették azokat, amelyet Magyarországon árultak, a miniszter ezt élelmiszerhamisításnak nevezte.

Cáfolva azokat, akik szerint nem valós problémával foglalkozik a kormány, elmondta, hogy az Európai Bizottság elnöke évadnyitó beszédében is kitért a kérdésre és a kérdést felvető tagállamoknak adott igazat. Az Európai Bizottság egymillió eurót különít el az élelmiszervizsgálatra és hajlandó a jogi környezet megváltoztatására is - tette hozzá.

A kormány júliusban fogadta el 20 pontos akciótervét - emlékeztetett.

A politikus a választ elfogadta.


MSZP: a kormány tovább akar centralizálni az alaptantervvel


Kunhalmi Ágnes (MSZP) azt mondta, hogy a Fidesz 2012-ben olyan alaptantervet írt, amelyek a tanárokat "alattvalókká" fokozta le. Ez az alaptanterv megtanulhatatlan és megtaníthatatlan mennyiségű tananyagot tartalmaz - fogalmazott.

A kabinet most egy új tantervvel tovább szeretne centralizálni - tette hozzá a képviselő, aki azt akarta tudni, hogy kik és mire költenek 2,4 milliárd forintot egy alaptanterv megírása során. Bekerülnek-e az alaptantervbe az MTA kutatásainak eredményei, annak elkészítését milyen szakmai vagy társadalmi vita előzte meg a tervezést.

A válaszadó Rétvári Bence, az Emmi államtitkára azt felelte, hogy a tervezésnél abból kell kiindulni, hogy a jelen iskolásainak kétharmada olyan munkahelyeken fognak dolgozni, amelyek ma még nem léteznek. Éppen ezért az előkészítés egy rendkívül széles körű konzultáción alapul - jelentette ki. Az alaptantervnek versenyképes tudást kell adnia, értékteremtőnek kell lennie és reagálnia kell a XXI. század követelményeire - emelte ki.

A változásokra áttérve azt mondta, hogy az elmélet, a gyakorlat és az alkalmazás egymáshoz való viszonya és aránya is meg fog változni.

A képviselő a választ nem fogadta el, ezt a parlament tette meg 109 igennel, 28 nem ellenében.


Jobbik: emelni kell a parlamenti köztisztviselők bérét!


Hegedűs Lorántné (Jobbik) azt mondta, hogy az Országgyűlésben dolgozó köztisztviselők illetménye tíz éve nem emelkedett. Az évtizedes lemaradás miatt ezek az emberek joggal érezhetik úgy, hogy ők az igazi vesztesek, mert kimaradtak a közszolgálati ágazatot érintő bérrendezés valamennyi hullámából - fogalmazott.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter azt felelte, hogy a közszféra béremelésének feltétele, hogy a magyar gazdaság jelentős mértékben növekedjen. Emlékeztetett, hogy korábban a rendvédelmi életpálya segítségével a rendőrök fizetését emelték fel, majd az egészségügyben és az oktatásban intézkedtek, ahol halaszthatatlan volt a béremelés. Ezek után került sor az állami tisztviselői karra, közülük először az ügyfelekkel közvetlen kapcsolatban álló közszolgák fizetését rendezték.

A kormány kész megfontolni egy olyan javaslatot, amelyik az Országgyűlésben dolgozók köztisztviselők saját életpályájára tesz javaslatot, de ezt a parlamenti pártoknak kell megvitatniuk - mondta.

A választ a Háznak kellett elfogadnia 110 igennel 30 nem ellenében.