MSZP: trükköztek a rendvédelmi szervek béremelésével?


Gúr Nándor (MSZP) a rendvédelmi szervek állományában végrehajtott béremeléssel kapcsolatban interpellálta a belügyminisztert. A szocialista képviselő elmondása szerint a béremelés során trükköztek, úgy emelték meg a béreket, hogy a korábbi juttatásokból elvettek, és azt más címszóval odaadták.

A képviselő szerint a kormány vélhetően azért választotta ezt a megoldást, mert csak így tudott megfelelni a korábban saját maga által támasztott kötelezettségnek.

Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára az interpellációra adott válaszában visszautasította, hogy trükköztek volna a béremeléssel. Mint mondta, a Belügyminisztérium és az irányítása alatt álló szervek a jogszabályoknak megfelelően jártak el a bérmegállapítás során.

Az államtitkár megjegyezte, hogy 2015 júliusában kezdődött a rendvédelmi életpályamodell bevezetése az első ütemmel, akkor 5 százalékkal, 2016-tól újabb 5 százalékkal emelték a béreket, ma már 40 százalékos emelésnél járnak és 2019 januárjára összesen 50 százalékos béremelési rátát érhetnek el.

A képviselő nem, a parlament viszont 103 igen és 28 nem szavazattal elfogadta az államtitkár válaszát.


Jobbik: ad-e kompenzációs az állam az önkormányzatoknak?


Hegedűs Lorántné jobbikos képviselőnő a megemelt minimálbér és garantált bérminimum kifizetésével kapcsolatban kérdezte az illetékes tárca képviselőjét. Ismertetése szerint egy közszolga ügyintézőként eddig 33 évet dolgozhatott, hogy többen kereshessen, mint a garantált bérminimum, de ennek emelésével ez most 37 évre nőtt. Hegedűs Lorántné hozzátette: a kormány elfelejtette az önkormányzatoknak folyósított működési támogatások növelni, így kevésbé tudja a normatíva a költségeket fedezni a béremelések után.

Hangsúlyozta, hogy megalázóan alacsony maradt minden emelés ellenére a köztisztviselők bére, ezért azt kérdezte, mikor emelik meg a közszolgáltatásban dolgozók bérét és miként kompenzálja az állam a garantált bérminimum emelését az önkormányzati feladatfinanszírozásban.

Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára válaszában kifejtette: történelmi jelentőségű béremelést hajtottak végre a tavaly novemberi bérmegállapodásnak köszönhetően és ez együtt járt a szociális hozzájárulási adó 5 százalékos csökkentésével is. A központi költségvetés ott tud anyagi segítséget nyújtani, ahol a béremelésből származó többletkiadás meghaladja a szociális adó csökkentéséből fakadó megtakarítás összegét - ismertette az államtitkár.

Hozzátette: csak a tapasztalatokat összegyűjtve dönthető el, hogy a költségvetési forrásokat az önkormányzatoknál ki kell-e egészíteni.

Hegedűs Lorántné nem fogadta el a választ, a parlament viszont 106 igen és 29 nem szavazattal elfogadta azt.


KDNP a családtámogatásról


Vejkey Imre (KDNP) a családtámogatási rendszer eredményeiről, az idei változásokról és a közeljövő terveiről kérdezett. A képviselő úgy fogalmazott: az ország anyagi erejéhez mérten a lehető legnagyobb támogatást kell nyújtani a családoknak.

Az idei évkezdet milyen változásokat hozott illetve hoz a családok életében, milyen intézkedéseket tervez a kormány? - érdeklődött.

Rétvári Bence, az Emmi államtitkára hangsúlyozta, a kormánynak kiemelt célja a családok megerősítése. Nem volt még olyan év, amikor ne bővült volna a családtámogatás rendszere, a támogatásra idén a költségvetésben 1741 milliárd forint áll rendelkezésre, ami tíz százalékkal több a tavalyinál - tette hozzá. Egyúttal hangsúlyozta, hogy intézkedéseik nyomán 2010 óta 1350 milliárd forint maradt a családoknál.

A képviselő a választ elfogadta.


LMP: oldják meg a pilisszántói tornaterem ügyét


Schmuck Erzsébet (LMP) azt kérte, hogy a kormány oldja meg a pilisszántói településre tervezett tornaterem ügyét. A képviselő hangsúlyozta, az önkormányzat egy körülbelül tízezer négyzetméteres területet készül eladni az ELMŰ-nek, hogy az azért kapott pénzből megépíthessék tornatermet. A területre a cég egy transzformátorállomást akar építeni, tehát ha a település tornatermet akar, akkor fel kell adniuk az egészséges környezethez való jogukat - fogalmazott.

A válaszadó Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára azt mondta, az ügyben még nem született végleges döntés, az ELMŰ tárgyal a trafó helyszínéről és amennyiben szükséges az állomásról helyi népszavazást írnak ki. Egyúttal viszont vitatta, hogy ne lenne szükség transzformátorállomásra.

A képviselő a választ nem fogadta el, ezt a Ház tette meg 107 igennel, 26 nem ellenében.


Fidesz: milyen hatásai lesznek az adócsökkentésnek?


Halász János (Fidesz) arról beszélt, hogy kevés olyan makrogazdasági mutató van, amelyik ne mutatna pozitív képet. A politikus azt kérdezte, hogy az adócsökkentéseknek milyen hatásai lesznek 2017-ben.

Tállai András, a nemzetgazdasági tárca parlamenti államtitkára közölte: a Fidesz-KDNP kormány már 2010-ben meghatározta, hogy amint a gazdaság teljesítménye lehetővé teszi, csökkenteni kell az adókat. Az elmúlt években minden jelentős adónemben csökkentést hajtottak végre, miközben mérsékelték az áfarést is - emelte ki.

Hangsúlyozta, hogy Magyarország mellett öt uniós országban egykulcsos a személyi-jövedelemadó és annak csak Bulgáriában alacsonyabb a mértéke. A családi adókedvezmény is folyamatosan nő, a társasági adó egységesen kilenc százalékra mérséklődött - emelte ki. A kormány idén is az adócsökkentés politikáját fogja folytatni - összegzett az államtitkár.

A képviselő elfogadta a választ.