MSZP: át kell gondolni a nemzetiségi önkormányzatok feladatát



Teleki László (MSZP) a helyi és a nemzetiségi önkormányzatok közötti feladatelosztás megváltoztatását szorgalmazta, álláspontja szerint növelni kell utóbbi szerepét. Hozzátette: ezen szervezeteknek az oktatás, az egészségügyi prevenció és az esélyegyenlőség területén is szerepük van. Kérdezte, hogy a kormány mikor foglalkozik a kérdéssel és hogyan változtat a finanszírozáson.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára választásban felidézte, hogy az Országgyűlés törvényben bővítette a nemzetiségi önkormányzatok jogosítványainak körét, s azok tevőlegesen is kivehetik részüket például a társadalmi felzárkózás, a szociális terület, a közfoglalkoztatás vagy a településrendezés feladataiból. Beszámolt arról is, hogy folyamatosan nő a nemzetiségi önkormányzatok intézményeinek száma és emelték a támogatási kereteket is.



A Jobbik a részönkormányzatokról kérdezett



Ander Balázs (Jobbik) a részönkormányzatok megerősítését sürgette a megszüntetés helyett. Egyúttal visszásnak nevezte, hogy bárki pénzhiányra hivatkozik a kérdésben, miközben stadionok, vasutak, elkerülő utak épülnek extra forrásokból. Azt kérdezte, hogy van-e kormányzati akarat a részönkormányzat működtetésére.

Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára válaszában fontosnak nevezte a településrészi önkormányzatokat, amelyek az anyatelepüléstől távolabb élőket szolgálják ki. Hozzátette: nem terveznek módosításokat, arról pedig maga a település dönthet, hogy működtet-e ilyet, azt ki vezesse, milyen feladatokkal. Kiemelte: a települések anyagi helyzete az állami adósságátvállalással stabilizálódott, átalakították a feladatokat, és biztosított a részönkormányzatok működése is.



LMP: mi lesz a pedagógusok munkáját segítők bérével?



Ikotity István (LMP) kifogásolta, hogy a nem pedagógus végzettségű, de őket segítő emberek kimaradtak a béremelésből, sokan elvesztették bérpótlékukat. Azt mondta: a nevelést, oktatást segítő munkatársak a minőségi köznevelést segítik, de nem ismerik el munkájukat. Arra volt kíváncsi: 2008 után mikor rendezik az érintettek bérét.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára azt felelte: míg más országokban leépítésekről, fizetéscsökkentésről megy a vita, a magyar kormány olyan anyagi alapot teremtett, amivel megindulhatott a béremelés folyamata. Kiemelte: először a tanári pálya méltóságát kell megadni, itt a béremelést több lépésben végrehajtják.


A Fidesz a dél-balatoni vasútvonal felújításáról érdeklődött



Manninger Jenő (Fidesz) azt vetette fel, hogy a Balaton déli részén húzódó vasúti pálya elavult, több szakaszon 60 km/órás korlátozás van, 50 éve nem újították fel. A rekonstrukció most megindult - tette hozzá a politikus, aki ennek műszaki paramétereiről, ütemezéséről kérdezett.

Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára kiemelte: a vasúti pálya teljesen megújul, jövő nyáron 100, 120 km/órás sebességgel is mehetnek majd a vonatok. A felújítás mintegy 30 milliárd forintból valósul meg, csökken a zajterhelés, az átjárókat biztonságossá teszik és a pályaudvarok peronjai is magasabbak lesznek a könnyebb le- és felszállás érdekében.



Jobbik: mit tesz a kormány a jogosítvány megszerzéséhez kötődő korrupció ellen?



Farkas Gergely (Jobbik) a fiatalság egyik problémájának nevezte, hogy a jogosítvány megszerzését sok esetben bizonyos pénzösszegek megfizetéséhez kötik a vizsgabiztosok. Hozzátette: ez a tisztességes oktatók hírét is rontja. Szavai szerint a korrupció nyíltan meg, s a bukás sem mindig alkalmatlanságnak köszönhető, hanem belejátszik a plusz bevételszerzési lehetőség is.

Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára jogosnak nevezte a felvetést, megjegyezve: az ilyen esetek nem a vizsgabiztosokhoz, inkább az oktatókhoz köthetők. Hozzátette: fokozott figyelmet fordítanak az ellenőrzésekre, a biztosokat pedig rendszeres továbbképzésre kötelezik, ahol egyebek mellett etikai követelményeknek is meg kell felelniük.



A Jobbik összeférhetetlenséget szorgalmaz a miniszteri biztosoknál is



Novák Előd (Jobbik) arról beszélt, hogy még nem érett be minden javaslat a "politikusi álláshalmozás" megszüntetésére, mert miniszteri biztosok lehetnek országgyűlési képviselők is. Álláspontja szerint ez törvényi tiltásra szorul. Arról is érdeklődött, hogy hány miniszteri biztos van jelenleg.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes elmondta: jelenleg 27 miniszteri biztos van, akik legfeljebb helyettes államtitkári illetményre jogosultak. Kijelentette: ha egy miniszternek lehet képviselő például helyettes államtitkára, akkor miniszteri biztos is lehet.