MSZP: egyszeri tőkeinjekcióként érkeznek az uniós forrásoknak



Szakács László (MSZP) szerint "csodálatos termelési értekezletet" lehetett hallani. Bírálta azt, hogy a források lehívásában hasonlította össze a visegrádi országokat a kormánypárt. Arra hívta fel a figyelmet, hogy Csehország és Szlovákia, valamint Románia "utcahosszal" van Magyarország előtt a versenyképességben.

Szerinte Lázár János miniszter saját maga vallotta be, hogy az uniós források nem szervesültek a magyar gazdaságban, vagyis egyszeri tőkeinjekcióként lehet azokra tekinteni.

Hozzátette: a kormány hagyta, hogy tervek nélkül költsék el ezeket a forrásokat, jutott a versenyszférába is, de még több jutott a barátoknak és semmilyen hatásuk nem lesz 2020 után a magyar gazdaságra.

Szakács László szóvá tette azt is, hogy lesz üveghíd, meg annyi kastély lesz felújítva, amennyit még soha nem látott a világ, lesz űrprogram és zenélő 67-es út is.

Azokra a kérdésekre, hogy hogyan lehet az elmaradott településeknek pénzt juttatni, nem akarnak válaszolni a kormánypárti képviselők - közölte.

A szocialista vezérszónok több tervezést, több hatékonyságot és több szinergiát javasolt.



KDNP: a kormány is stratégiai ügyként tekint az uniós források felhasználására



Hollik István (KDNP) szerint a Fidesz-KDNP és a kormány is stratégiai ügyként tekint az uniós források felhasználására. Hozzátette: ezeket a pénzeket nem csupán a nyugat-európai országokhoz való felzárkózásra kell felhasználni, hanem arra is, hogy az ország "jövőképességét" növeljék. Ellentétben az előző ciklussal - folytatta - , az uniós forrásokra úgy tekint a kormány, hogy azok segítségével növekedjen az ország versenyképessége.

Hozzátette: az uniós források szervesen összefüggnek a kormány társadalom- és gazdaságpolitikai vízióival is.

Hollik István is kitért a 4-es metróberuházásra is, amit a rendszerváltás utáni legnagyobb lopásnak nevezett. Rámutatott, hogy e beruházás miatt Pest megye - amely Budapesttel egy régióba tartozik - az elmúlt húsz év fejlesztéspolitikájának legnagyobb vesztesévé vált.

Beszélt arról is, egy lengyel tanulmány szerint a visegrádi országokba irányuló támogatások 80 százaléka végső soron a nyugat-európai nagyvállalatoknál landol.


Jobbik: a forrásfelhasználás rendszere a korrupció melegágya


Bana Tibor (Jobbik) felszólalása elején a 2007-2013-as ciklusra visszatekintve azt mondta, hogy az MSZP-SZDSZ-kormányok idején az értelmetlen fejlesztések voltak napirenden. Az uniós források felhasználásának rendszere továbbra is a korrupció melegágyának tekinthető, mert az uniós csatlakozás óta a magyar kormányoknak az volt a legfontosabb, hogy a hozzájuk köthető cégek nyerjék el a pénzek jelentős részét - bírált.

A Fidesz korábban azt ígérte, hogy a támogatások hatvan százalékát közvetlenül gazdaságfejlesztésre fordítják, de ez nem fog teljesülni, ráadásul a pénzek jelentős része a Fideszhez "becsatornázott oligarchákhoz" kerül - mondta a képviselő.

A forráselosztás során nincs verseny, az állam magára költ, a kicsik pedig nem tudnak érvényesülni - mondta, miközben azt is bírálta, hogy a nem fideszes vezetésű települések kevesebb támogatáshoz jutnak.

"Felháborítóan magas", kevés híján ötven százalékos a kiemelt projektek aránya, az ezek során tapasztalható túlárazás növeli a korrupció kockázatát - szögezte le.

Balczó Zoltán, a párt EP-képviselője arról beszélt, hogy a fejlesztések több mint kilencven százaléka uniós forrásból történik. Ez egy "szegénységi bizonyítvány" is, mert azt jelenti, hogy a magyar nemzetgazdaság nem tud önálló forrásokat teremteni a fejlesztésekre - hívta fel a figyelmet.

Magyarországnak nem kell hálásnak lennie a forrásokért, mert ez "nekünk jár" - jelentette ki. Hozzátette, ráadásul Magyarország áldozatot hozott, feláldozta nemzeti érdekeit a csatlakozás érdekében.


LMP: a meghatározott céloknak csak a töredékét fogjuk elérni


Hadházy Ákos (LMP) bizarrnak nevezte, hogy a vitanapon egy olyan tanulmány eredményét tárgyalják meg, amit 350 millió forintért készített egy könyvvizsgáló, adó- és üzleti tanácsadó társaság.

A kabinet azért próbálja meg elkölteni a pénzeket, mert nem biztos abban, hogy 2018 után kormányon marad - folytatta. Azért merik a "nyílt lopásokat megcsinálni", mert tudják, hogy az "átkozott Brüsszel" nem ellenőrzi a pénzköltéseket - jelentette ki.

Párttársa, Schmuck Erzsébet azt mondta, hogy a jelenlegi ciklusban érkezik a legtöbb uniós támogatásfejlesztési forrás, ami nagy lehetőséget és nagy felelősséget is jelent az ország számára. A képviselő egyetértett Lázár Jánossal, hogy ez a pénz elsősorban a magyar adófizetőké nem pedig az uniós állampolgároké. Az adatok viszont azt mutatják, hogy a ciklus elején meghatározott célokat nem vagy csak töredékesen fogjuk elérni - figyelmeztetett a politikus.

Egyetlen lehetőséggel éltek kiválóan, a közösségek pénzek "magánzsebekbe való vándoroltatásával" - bírálta a döntéshozókat a források elherdálásáról beszélő képviselő.

Problémának nevezte, hogy a kormány, politikai haszon reményében, 2019-ig el akarja költeni a rendelkezésre álló forrásokat. Ez nem jó a gazdaságnak, a forráslehívást ezért kiegyensúlyozottá kell tenni - nyomatékosított.