OGY - Krónika 8. rész (Braille-eszközök áfakulcsa, a magyar jelnyelv napja)

Belföld, 2017.10.18

Kedvezményes áfakulcsba kerülhet a Braille-nyomtató és kijelző - az erről szóló kormánypárti törvényjavaslatot szerdán vitatta meg az Országgyűlés.



Kedvezményes áfakulcsba kerül a Braille-nyomtató és kijelző



Előterjesztő: 27-ről 5 százalékra csökken a Braille-nyomtató és kijelző áfája



Az általános forgalmi adóról szóló törvény módosításának általános vitájában Tapolczai Gergely az általa és Nyitrai Zsolt (mindketten Fidesz) által benyújtott előterjesztésről közölte, a kedvezményes áfakulcsba kerül a Braille-nyomtatót és kijelző is.

Jelnyelven tett felszólalásában magyarázatként hozzátette: eddig csak a Braille-írógép tartozott az 5 százalékos áfakulcsba, de a technológia fejlődésével bővültek a Braille-eszközök.

Elmondta, a digitális technika is fejlődik, de ezzel párhuzamosan még mindig fontosak a vakoknak és a látássérült embereknek a Braille-eszközök.

Tapolczai Gergely kitért arra, hogy a törvényjavaslatról egyeztettek a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségével (MVGYOSZ). Elmondta, Magyarországon több mint 86 ezer vak és gyengénlátó ember él, közülük kilencezren vakok, több min 73 ezren gyengénlátók és háromezren siketvakok. Nekik jelentene nagy segítséget ez a módosító javaslat - mutatott rá.

A kormánypárti politikus szólt arról is, a 2018-as költségvetésben öt százalékkal emelték az érdekvédelmi szervezetek támogatását, a fogyatékosok esélyegyenlőségét segítő programra az idei 160 millió forint helyett jövőre 260 millió forint lesz. Ebből az összegből több jut szakmai programok, például gépjármű-beszerzések, segítő kutyák kiképzésének támogatására - közölte.

Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára jelezte, a kormány támogatja a törvényjavaslatot.


A Jobbik támogatja a javaslatot



Farkas Gergely (Jobbik) elmondta, hogy támogatják a javaslatot, de úgy látják, számos, a vakok és gyengénlátókat segítő egyéb eszköznek, illetve szoftvernek is itt lenne a helye.

Szóvá tette, hogy a lakóhely átalakítással kapcsolatos költségvetési források évről évre csökkennek és az akadálymentesítésben is jóval nagyobb előrelépésre lenne szükség.

Aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a kereskedők valóban érvényesítik-e az áfacsökkentést ezeknél az eszközöknél.



Zárszó



Tapolczai Gergely jogos észrevételnek tartotta azt, hogy az árcsökkenés valóban megjelenik-e az árakban. Elmondta, folyamatosan kapcsolatban állnak a vakok szövetségével, ezért ha az árcsökkenés elmarad, biztos benne, hogy a szervezet azonnal jelezni fogja.



A magyar jelnyelv napja


Fidesz: legyen november 9. a magyar jelnyelv napja!



Tapolczai Gergely (Fidesz) expozéjában közölte, hogy a fennállásának 110. évfordulóját ünneplő Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége (SINOSZ) kezdeményezésére a magyar jelnyelv napjává szeretné nyilvánítani november 9-ét.

A kormánypárti politikus üdvözölte a fogyatékos személyek jogairól szóló ENSZ egyezmény 2007-es ratifikálását és a jelnyelvet védő hazai jogszabályokat.

Ismertette, hogy a siketek évente 120 óra államilag finanszírozott tolmácsszolgáltatásra jogosultak, amelyhez a diákok plusz 120 órát kapnak, a megyei tolmácsszolgálat pedig évente 420 millió forintos keretből működik.

Tapolczai Gergely kiemelte a jelnyelvhasználat lehetőségét a hatósági eljárások során, a növekvő számú feliratozott vagy szinkrontolmácsolt televíziós műsorokat és a videós alapú tolmácsszolgáltatás fejlődését.

Összességében Magyarország nemzetközi viszonylatban is jelentős fejlesztéseket hajtott végre - értékelt.

Beszámolt arról is, hogy november 8. és 10. között Budapest ad otthont a Siketek Világszövetsége harmadik nemzetközi konferenciájának.

Egyúttal sajnálatát fejezte ki, hogy a parlamenti vitában az MSZP, az LMP és a független képviselők nem vesznek részt.



Államtitkár: társadalmi üzenettel bír a javaslat



Czibere Károly, az Emmi szociális államtitkára reményének adott hangot, hogy minden parlamenti erő támogatni fogja a kezdeményezést, amelynek társadalmi üzenete van.

Mint mondta, a 2009-ben elfogadott jogszabályra ma is büszke lehet a Ház, az alaptörvény pedig a nemzeti kultúra részének tekinti és védelemben részesíti a jelnyelvet. Az államtitkár 2018 tavaszán további fejlesztéseket ígért és jelezte azt is, hogy 4 milliárd forint keretösszegű pályázatot hirdettek szakmai szervezeteknek az akadálymentes infokommunikáció fejlesztésére.



Jobbik: a teljes akadálymentesítés a cél



Farkas Gergely, a Jobbik vezérszónoka üdvözölte a javaslatot és azt tartotta elérendő célnak, hogy az érintettek az akadálymentes otthonukból akadálymentes közlekedési eszközökkel eljussanak akadálymentes iskolájukba, munkahelyükre, egészségügyi intézményekbe. Ettől Magyarország még messze áll - jegyezte meg.

Az ellenzéki politikus felvetette azt is, hogy a szociális és egészségügyi területen a diploma megszerzéséhez szükséges nyelvvizsgát lehessen jelnyelvi vizsgával teljesíteni.



Zárszó



Tapolczai Gergely egyetértett az akadálymentesítés igényével, de jelezte: nem szabad megfeledkezni arról, Magyarország milyen mélyről indult a rendszerváltás után. Hozzátette: bárhogy törekednek, teljesen akadálymentes világ soha nem lesz a technika fejlődése, az új eszközök, környezet- és épülettípusok megjelenése miatt. Emiatt az egyetemes tervezés fontosságára hívta fel a figyelmet.

Kitért arra is, hogy elvben egyetért a jelnyelv nyelvvizsgakénti elismerésével, ugyanakkor ehhez először be kell fejeződnie a jelnyelv akkreditációjának.



Ezt követően az elnöklő Sneider Tamás lezárta az ülésnapot, a parlament csütörtök reggel folytatja munkáját.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!