Előterjesztő: az átalakult hulladékgazdálkodási rendszer miatt szükséges a módosítás



Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára a hulladékról szóló törvény módosítását azzal indokolta, hogy az átalakult hulladékgazdálkodási rendszer miatt szükség van a közszolgáltatással kapcsolatos egyes kérdések tisztázására, emellett új fogalomként jelenik meg közszolgáltatói alvállalkozó fogalma.

Emlékeztetett arra, hogy a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás jogszabályi környezete 2016 áprilisában változott meg és az akkor létrejött koordináló szerv, a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. tapasztalatai alapján felül kell vizsgálni a jogszabályokat a közszolgáltatás stabilitásának biztosítása, valamint a díjhátralék kezelésével kapcsolatos szabályok alkalmazhatósága érdekében.

Ismertetése szerint a koordináló szervnek hárommilliónál is nagyobb ingatlanhasználó adatait kell beszereznie, frissítenie, nyilvántartania. A járási hivatalok nagy száma miatt informatikai úton indokolt a személyes és lakcímadatok beszerzése a központi nyilvántartásból - tette hozzá.

Elmondta, a koordináló szerv a díjbeszedési, valamint a díjhátralék-kezelési feladatainak ellátásakor az adóhatóságnak átadja az adós nevét és az azonosításához szükséges adatokat. A jelenlegi szabályozás ezen adatok közlésének kötelezettségét csak részlegesen írja elő, ami jelentős mértékben nehezíti és lassítja a koordináló szerv feladatainak ellátását - mutatott rá.

Nagy István azt mondta, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatói alvállalkozókkal kapcsolatban a törvénymódosítás fő célja az adatszolgáltatási szabályok egyértelműsítése. Kifejtette: a módosítással a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal azokat a hulladékgazdálkodási közszolgáltatásban alvállalkozóként közreműködő gazdasági szereplőket is adatszolgáltatásra tudja kötelezni, amelyek a szükséges adatokat ténylegesen birtokolják. Erre a közszolgáltatási díj megállapításával kapcsolatos díjelőkészítői tevékenységéhez van szüksége - jegyezte meg.

Definiálják, elkülönítik a nonprofit formában működő közszolgáltatói alvállalkozó fogalmát a hulladékgazdálkodás egyéb alvállalkozóitól - közölte. Megjegyezte, az informatikai alvállalkozókra a nonprofit követelmény továbbra sem előírás.

Az államtitkár szólt arról is, hogy a módosítás részben jogharmonizációt is tartalmaz az úgynevezett veszélyességi jellemzők esetében. Hozzátette: a törvény melléklete sorolja fel a veszélyességi jellemzőket, amelyekből a HP 14 környezetre veszélyes, ökotoxikus veszélyességi jellemző (vagyis olyan hulladék, amely azonnal vagy késleltetve veszélyt jelent vagy jelenthet egy vagy több környezeti elemre) már régóta részletes szabályozást igényelt.

Nagy István elmondta, a tagállamok az engedélyezési kötelezettség alól mentességet adhatnak a vállalkozásoknak a saját nem veszélyes hulladékuk termelés helyén való ártalmatlanítása vagy hulladékhasznosítása esetén. A javaslat célja, megalkotni a mentességre vonatkozó szabályokat - mondta.

Hozzátette: olyan tevékenységek kerülhetnének a mentességi körbe, amelyek környezetvédelmi kockázatot nem hordoznak, de "az életszerűség jegyében" könnyítést jelentenek a hulladékgazdálkodás szereplőinek. Példaként az előkészítési műveleteket említette, amikor az üzletek a csomagolási papírhulladékot tömörítik.

Az államtitkár a módosítások között említette, hogy hatályon kívül helyezik a területi hulladékgazdálkodási tervekkel kapcsolatos előírásokat, mivel ezek elkészítése nem kötelező Magyarországnak, így azok felesleges adminisztrációs feladatot rónak az érintettekre.

Nagy István a kitermelt szennyezetlen talaj jogi státuszáról azt mondta, ezek esetén a termelő vagy a birtokos szándéka lesz a központi elem.


Fidesz: környezetbarát rendszer kialakítása a cél


Bartos Mónika, a Fidesz vezérszónoka kiemelte: gyors változások jellemzőek a területen, s azt szeretnék, ha minél inkább egy környezetbarát rendszer felé tolnák a mostani rendszert.

A hulladékgazdálkodás nagy kihívás, nem csak a hulladék mennyisége és hanem a minősége is változik. Fontos, hogy a javaslat segítse a mindennapi megvalósítást, és az előterjesztésben számos olyan pont van, ami az élethez igazítja a meglévő törvényt.

A fenntarthatóság szempontjait is kiemelte, és azt mondta: ilyen pont a javaslatban az ellenőrzés gyakorivá tétele, valamint a kitermelt szennyezetlen talaj jogi státuszának megteremtése.