Jobbik: a Semmelweis-terv megbukott


Rig Lajos (Jobbik) azt mondta, hogy a Semmelweis-terv gazdaságpolitikai szempontból tekintve megbukott. A politikus szerint az egészségügyi dolgozók nem látják a kormánynak azt a szándékát, hogy be kellene fizetni az életpálya-modellt.

A kórházak adósságállománya újra fog termelődni, mert az ellátások után járó finanszírozások nem változnak - jelentette ki.


Fidesz: igazságosabb lett a szociális rendszer


Tiba István (Fidesz) azt mondta, hogy a szociális rendszer igazságosabb és átláthatóbb, miközben elejét veszi a korábban gyakran tapasztalható visszaéléseknek. Az önkormányzatok szabadabban dönthetnek a támogatások nagyságáról és formájáról, az új támogatási rendszerben senki nem maradhat ellátás nélkül - fogalmazott

2016-ban is jelentős célkitűzés, hogy a segélyben részesülőket visszahelyezzék a munka világába - közölte a képviselő.


MSZP: ez a cserbenhagyás költségvetése


Gúr Nándor (MSZP) a cserbenhagyás költségvetésének nevezte a büdzsét. A legnagyobb bajnak azt tartotta, hogy a jövedelemtermelő munkát végzők száma nem bővült, csupán a közfoglalkoztatottaké. Szerinte az alacsony jövedelműek érdekében kellene cselekednie a kormányzatnak, mert csaknem 5 millió ember él a létminimum alatt. Számukra egyszámjegyű vagy akár 0 százalékos adóterhet javasolt.


Emmi: a gazdaság növekszik


Hoppál Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) államtitkára Gúr Nándornak úgy felelt: "a demagógia felsorolása nem erősíti, hanem gyengíti az igazságtartalmat". Jelentősen csökkent az infláció - hangsúlyozta -, de az államadósság is mérséklődik, a gazdaság pedig növekszik.


Fidesz: jelentős források jutnak munkahelyteremtésre



Bányai Gábor (Fidesz) a gazdaság erősödésének mutatóit részletezte. Mint mondta, a munkanélküliek száma mérséklődött, a reálkeresetek pedig növekedtek az elmúlt években. Beszámolt a kiskereskedelmi forgalom bővüléséről is. Pozitívan szólt arról, hogy 130 milliárd forint jut jövőre a munkahelyteremtő programokra.



Jobbik: pozitívumok és negatívumok a nemzetpolitikai támogatások terén


Szávay István (Jobbik) szerint még a szocialista kormányok alatt is jelentősen több forrás jutott civil programok támogatására, mint jelenleg. Üdvözölte ugyanakkor, hogy a kormánynak világos törekvése van a nemzetiségi intézmények helyzetének rendezésére, a szószólók javaslatának megfelelően.

A nemzetpolitikáról szólva kijelentette: egy-két tételnél komolyabb növekedést tapasztalt, például a külhoni magyar egyházi személyek jövedelempótlékát megduplázzák. Arra viszont rákérdezett: miért nem fizetik ki a gyermeküket magyar iskolába járató külhoni szülőknek a nevelési-oktatási támogatást? A képviselő kevesellte a Határtalanul program forrásait.



Fidesz: több forrás jut a szociális ágazatra



Kovács Sándor (Fidesz) a kormány szociálpolitikai intézkedéseit méltatva elmondta, hogy 2010 óta negyedmillióval csökkent a szegénységgel veszélyeztetettek száma. A felzárkózás sikerességére utalva üdvözölte a kötelező óvodáztatást és elismerően szólt a gyermekétkeztetés kiterjesztéséről is.

A kormánypárti politikus a pozitívumok közé sorolta a Biztos Kezdet Gyerekházak bővítését, az ingyenes tankönyvcsomagok kiterjesztését és az Erzsébet program folytatását. Szavai szerint az Emmi ágazati fejezete 5,2 milliárd forinttal meghaladja az idei előirányzatot, s külön kitért a romák felzárkózására szánt forrásokra is, amelyek a felnőttképzésben és a közfoglalkoztatásban is jelen vannak.



Az MSZP több szociális témájú módosítót nyújt be



Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) a szociális terület forrásainak szűkülését tette szóvá és kifogásolta, hogy az állam többet költ saját működésére és sportra.

Az ellenzéki politikus ismertette, hogy a lakástámogatásra szánt források növelését kezdeményezik és emelést szeretnének a meddőségi kezelések előirányzatán is. A képviselő a családi pótlék és több más támogatási forma növelését is kérte, s egyúttal kevesellte a gyermekétkeztetésre tervezett pénzeket.



NGM: takarékosan gazdálkodik az állam



Banai Péter Benő, a nemzetgazdasági tárca államháztartásért felelős államtitkára azt válaszolta, hogy az állam kiadásai a közszféra béremelése miatt emelkednek, a dologi kiadások szempontjából marad a fegyelmezett gazdálkodás.

Szólt arról is, hogy a munkanélküliek támogatásából sem vonnak ki forrást, hanem sokan segély helyett a munkát választják. A lakástámogatás előirányzatának csökkenését pedig azzal indokolta, hogy a kormány és a jegybank politikája miatt kisebb kamatszint után kell támogatást fizetni.



KDNP: energiapolitikai szempontból gondosan előkészített a javaslat



Aradszki András (KDNP) energetikai szempontból gondosan előkészítettnek nevezte a javaslatot és üdvözölte, hogy a paksi kapacitás-fenntartás és az új hatósági feladatok hatékony ellátása is kellő forrást kap.

Fontosnak nevezte, hogy kezelhető legyen a hiány, legyen gazdasági növekedés és csökkenjen a munkanélküliség és az államadósság. Ezek tükrében azt mondta: a gazdasági stabilizáció után minden remény megvan arra, hogy a 2016-os a növekedés költségvetése legyen.