OGY - Krónika 8. rész (nemzetbiztonsági ellenőrzés, napirend után)

Belföld, 2014.11.24

Lefolytatta a nemzetbiztonsági ellenőrzések módosításáról szóló törvény általános vitáját hétfőn az Országgyűlés.

Kormány: cél az alkotmányellenes elemek korrigálása



Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára expozéjában kifejtette: korábban csak a kinevezés előtt ellenőrizték a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszonyba kerülőknél a biztonsági feltételek meglétét, s ez a gyakorlat nem fedte az ötéves érvényességi idő alatt felmerülő, befolyásolásra alkalmas körülményeket. Tavaly ennek érdekében módosítottak törvényt, de az Alkotmánybíróság (Ab) két elemet, a folyamatos nemzetbiztonsági ellenőrzés lehetőségét és a külső jogorvoslat megszűnését megsemmisítette. Kitért arra, hogy a mostani javaslat szerint az érintetteknek hozzá kell járulniuk az ellenőrzéshez, és részletesen szabályozza a felülvizsgálatra vonatkozó eseteket, kockázati tényezőket is.

Az államtitkár szavai szerint megteremtik a kormánytól független jogorvoslatot is, az elutasítottak az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságához fordulhatnak panasszal.


Fidesz: a javaslat orvosolja az Ab észrevételeit



Németh Szilárd, a Fidesz vezérszónoka arról beszélt, hogy 2013-ban szükséges és időszerű módosításokat hajtottak végre a jogszabályon, ez a törvény pedig orvosolja az Alkotmánybíróság észrevételeit. Megjegyezte: az Ab arra is rámutatott, hogy önmagában nem alkotmányellenes a jogviszony fennállása alatti nemzetbiztonsági ellenőrzés. A vizsgálat elrendelésének okai közé sorolta a jogviszony tartalmának megváltozását, az illető saját kérését, a változások bejelentésének elmulasztását, továbbá olyan körülményeket, mint például büntetőeljárás indulása, a külföldi kapcsolatokban bekövetkezett lényegi változás, idegen állampolgárság, külföldi útlevél megszerzése, kábítószer-, illetve alkoholfüggőség, a jövedelemhez képesti jelentős eladósodás vagy vagyongyarapodás. Méltatta a jogorvoslati lehetőség megadását, és a javaslat támogatására kérte a képviselőket.



MSZP: a jogorvoslat kiterjesztése esetén lehet konszenzus



Molnár Zsolt, az MSZP vezérszónoka arról beszélt, hogy a koherenciazavarokra másfél éve felhívták a figyelmet. Hozzátette: látja a jó szándékot, de néhány részletkérdésben módosító javaslatokat tart indokoltnak. Értékelése szerint a folyamatos ellenőrzésre jó választ ad az indítvány, mert a korábbi szabályozás felett eljárt az idő, négy-öt év alatt pedig szükséges az ellenőrzés, mert sok változás bekövetkezhet az érintettek életében.

A panaszeljárásokra utalva elégedettségének adott hangot, hogy a nemzetbiztonsági bizottság foglalkozhat velük, ugyanakkor problémásnak nevezte egy külső fórum hiányát, értékelése szerint egy bíróságnak is jogkört kellene kapnia erre. Példaként említette, hogy ha évtizedek óta ellenőrzéshez kötött jogviszonyban állókat alaptalanul utasítanak el, akkor ez az egész életüket tönkreteheti.



Jobbik: következetességre van szükség



Mirkóczki Ádám, a Jobbik vezérszónoka a legnagyobb problémának a kettős mércét nevezte, szerinte a javaslat több gumiparagrafust tartalmaz. A minősített adatok védelméhez fűződő érdekekről szólva negatív példaként hozta a Portik-Laborc találkozókat, a Simon- és a Kovács-ügyet: komplett oldalak jelentek meg a sajtóban, de a kiszivárogtatásokat nem követte semmilyen vizsgálat.

Az ellenzéki képviselő bírálta, hogy miközben a javaslat kockázatként azonosítja az idegen állampolgárságot és külföldi útlevelet, addig a Jobbik országgyűlési képviselőkre vonatkozó azonos felvetését nem tartották fontosnak.

Szólt arról is, hogy nagyobb kontroll kell, mert ha valaki "politikai okok miatt elhasal" az ellenőrzésen, akkor a szintén kormánypárti többségű nemzetbiztonsági bizottság sem fogja az ellenkezőjét megállapítani, mint a miniszter.


LMP: további szűkítések kellenek



Szél Bernadett, az LMP vezérszónoka azt mondta: elvárta volna, hogy olyan eleme is legyen az indítványnak, amely szerint a vizsgálat alá esőknek kötelességük lenne jelenteniük, ha kitiltják őket egy másik országból. Értékelése szerint a korábbi javaslat a folyamatos adatgyűjtést, a magánszféra titkainak konkrét ok nélküli vizsgálatát tette volna lehetővé, ehhez képest a korrekciós kísérlet pozitív, de még tág.

Szavai szerint ha valakinek az új jogviszonyát megelőzően van érvényes szakvéleménye, akkor felesleges az új, a külföldiekkel való kapcsolattartást pedig gumiszabálynak tartja, és a túlkapások kiküszöbölését kérte. Az ellenzéki politikus módosító indítványaik támogatását kérte.



Vita



Staudt Gábor (Jobbik) azt hangoztatta, hogy nem vezet jóra, ha a kormány politikai célokra használja a titkosszolgálatokat, és attól függően induljon eljárás egy-egy kiszivárogtatási ügyben, hogy az kinek az érdeke. Úgy véli, a nemzetbiztonsági bizottság nem jelent valódi kontrollt, nincs meg az a szakértelem, ami a bíróságban. Kifogásolta, hogy az ellenőrzés alá esőknek a hozzátartozókért is felelősséget kell vállalniuk.



Kontrát: a kormány minden módosítót megfontol



Kontrát Károly zárszavában azt hangoztatta: a kormány minden módosító javaslatot megfontol, mert cél, hogy a legjobb törvényt alkossák meg. Egyúttal visszautasította a titkosszolgálatok politikai felhasználását illető megjegyzést.



Napirend után



Napirend utáni felszólalásra két képviselő jelentkezett. A jobbikos Lukács László György az egészségügyi rendszer átalakításának lehetséges újabb veszteseiről beszélt, míg frakciótársa, Ander Balázs Somogy megye roma népességét, népesedését elemezte.


Hiller István levezető elnök lezárta az ülésnapot, a képviselők kedden 8 órakor folytatják a munkát.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!