MSZP: a kormány elismeri, politikája megbukott


Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) nyugdíjas szervezetek és szakszervezetek véleményét idézte és kiemelte: a fizetés, ha nem pénzbeli, miért lenne kedvező bárkinek is. Ha belépni kényszerül a nyugdíjas, akkor ez nem az önkéntesség elvén alapul. Mi történik a beteg, meghalt tagok befektetéseivel, mi történik, csőd esetén? - kérdezte.

Kitért arra is, hogy az ESZOSZ-nál sem működött az önkéntesség, mert ha valaki nem vállalta munkanélküliként a belépést, akkor elvették a segélyt.

A Híd a munka világába programnál is mindenki jól járt, kivéve a célcsoport - jegyezte meg. Szerinte ezzel ismeri el a kormány, hogy politikája megbukott. A fiatalok visszatérését kellene megoldani, s nem a nyugdíjasokat kellene visszaterelni a munkaerőpiacra.


LMP: miért nem egyeztettek az érdekképviseletekkel?


Schmuck Erzsébet (LMP) arra volt kíváncsi, hogy miért nem egyeztettek az érdekképviseletekkel. Ki mikor dönti el, milyen támogatást kaphatnak ezek a szövetkezetek? Szerepel a költségvetésben, vagy mi lesz a forrása? - kérdezte.

Nagyon sok nyugdíjas van, akinek van tapasztalata, tudása, szívesen dolgozna, de nem ez a forma, amivel jól és érdemben be lehetne vonni őket.



Előterjesztői zárszó


Kósa Lajos zárszavában azt mondta, rég volt olyan vitán, ahol ennyi sületlenség hangzott el. A munkaerő-kölcsönzéshez ennek a javaslatnak semmi köze nincs - rögzítette.

Hozzátette: nincs köze uniós pénzhez sem ennek a szövetkezeti formának. Hasonlóképp félreértés, hogy köze lenne a szociális szövetkezetekhez.

A munka törvénykönyve alatti jogviszonyban lévők átléptetésére vonatkozó felvetést szintén badarságnak nevezte.

Félreértés a kizsákmányolásról, fizetés elmaradásáról szóló fejtegetés is - mondta. Aki azt gondolja, hogy egy munkáért a szövetkezetben nem járna megfelelő díjazás, akkor nem vállalja el. Az volt a benyomása, a javaslatot sokan nem tudták értelmezni. A most is létező szövetkezeti törvény normatív rendszerében nem lesz változás - rögzítette.

Tévesnek nevezte azokat az állításokat, hogy hányan dolgoznak külföldön. 1990-től 2004-ig uniós tagságig 240 ezren vállaltak munkát. 2004-től 15-ig 350 ezerre nőtt a számuk, az, hogy ezt a Fidesz kormány idézte volna elő, aljas hazugság és félreértése az adatoknak. Megjegyezte: ebből 110 ezer napi vagy heti ingázó.

Közölte: teljes mértékben képviselői indítvány, ahhoz a kormánynak nincs köze, s előzetesen nyugdíjas kutatás formájában kérdezték meg a lehetséges érintetteket.


A vitát az elnöklő Lezsák Sándor lezárta.


Az anyakönyvi eljárásról


Miniszterelnökség: könnyebbé és gyorsabbá válik az ügyintézés


Kovács Zoltán, a Miniszterelnökség államtitkára célnak nevezte, hogy a külföldön született magyar gyermekek anyakönyvezése a lehető legkisebb terhet jelentse a szülőknek. Tavaly 13 ezer magyar gyermek született a határainkon kívül, 8700 házasságot kötöttek és 2500 haláleset történt, bejegyzett élettársi kapcsolatot pedig tíz pár kötött - mondta.

Hozzátette, ezek bejegyzését eddig kizárólag a magyarországi hatóságok végezték, a jövőben azonban a konzuli szolgálatok is ellátják a feladatot.

Rögzül a Magyar Tudományos Akadémia által engedélyezhető, az utónévjegyzékben nem szereplő nevek felvételének rendje is, nemcsak a születettekre vonatkozóan, hanem azok esetében, akik névváltoztatást kezdeményeznek. Könnyebb lesz a kéttagú családtagok különböző módozatú bejegyeztetése, ahogy a ragadványnevek bejegyeztetése is.

Az államtitkár a szabályok átláthatóságát is ígérte egyes szabályok rendeleti szintre hozásával, hangsúlyozva: nem cél az önkormányzatok hatásköri szabályok módosítása.


Fidesz: fontos, hogy minél kisebb legyen a szülők terhe


Turi-Kovács Béla (Fidesz) fontosnak nevezte, hogy a külföldön született gyermekek szüleinek a lehető legkisebb gondot okozzanak az anyakönyveztetéssel.

A ragadványnevekről szólva azt mondta: korábban nem vette figyelembe a jogalkotó, hogy egy-egy területen fontos ezen nevek megtartása.


MSZP: miért kellett eddig várni?


Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) helyesnek ítélte a külföldön születettek anyakönyvezésének könnyítését, szerinte azonban nem kellett volna erre ennyit várni.

Kétségének adott hangot, hogy egyes szabályok rendeleti szintre helyezése ne vonna el az önkormányzatoktól jogosítványokat, félelmének adott hangot, hogy ez a feladat is a kormányhivatalokhoz kerül a jövőben.

Elképesztőnek nevezte, hogy anyakönyvi ügyekben megszűnik a fellebbezés lehetősége, egy elírás esetén majd bírósághoz kell fordulni - mondta.


Jobbik: a ragadványnév-szabályozás miatt várhatóan nem támogatják a javaslatot


Gyüre Csaba (Jobbik) egyetértett azzal, hogy könnyítik az anyakönyvezését a külföldön született gyermekeknek, de szerinte magát a kivándorlást kellene megállítani.

Az utónevekről szintén azt mondta, helyes lesz, ha a részletszabályokat az illetékes tárca határozza majd meg. A ragadványnevek ügyében viszont arra hívta fel a figyelmet: ezek egy jó része nyomdafestéket nem tűrő, így méltatlan lenne bejegyezni az anyakönyvbe. Utóbbi kifogásuk miatt várhatóan nem fogják támogatni a javaslatot.


Az elnöklő Lezsák Sándor a vitát lezárta, Kovács Zoltán államtitkár zárszavában pedig azt mondta: a külföldön született gyermekek anyakönyvezésénél a külföldi iratok beszerzése jelentette a fő problémát, de a konzulok bevonásával ez orvosolható lesz. A ragadványnevekről hangsúlyozta: az anyakönyvi bejegyzés csak egy lehetőség.

A Ház pénteki munkáját befejezte, az ülés hétfőn folytatódik.