OGY - Krónika 8. rész (vitanap az uniós forrásokról)

Belföld, 2017.03.27

A kormánypártok képviselői a korábbi uniós költségvetési ciklus forrásfelhasználását bírálták a 2014 és 2020 közötti kifizetésekről szóló vitában, míg az ellenzékiek számon kérték a kabineten a felzárkózást az Európai Unió fejlettebb országaihoz.



Jobbik: a forrásoknak a polgárosodást kellene segíteniük



Morvai Krisztina, a Jobbik európai parlamenti képviselője szerint az uniós forrásoknak a jobb életminőség feltételeinek megteremtését kellene szolgálniuk, és nemcsak egy "ügyeskedő rétegnek", hanem minél többeknek. A polgárosodást kellene segítenie, jó minőségű élelem megtermelését, a startup cégek elindulását, tisztességes bérek létrejöttének segítését - tette hozzá. Ehhez világos nemzet-, országstratégia kialakítását tartotta szükségesnek.

Szerinte az unió a Brexit után érzi, hogy nagy a baj, nem tartható fenn az életszínvonalbeli különbség, így a közösségnek is érdeke a felzárkózásunk. Rendszerkatasztrófáról, rendszerbűnről beszélt, amelyben a felújítási pénzek eltűnnek, de mivel mindenki félti a munkáját, senki sem emel szót.


Miniszterelnökség: a szocialisták számoljanak el a 4-es metróval



Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség államtitkára a szocialista Szakács Lászlónak úgy felelt: nem kis kommunikációs teljesítmény volt tőle elterelni a figyelmet a 4-es metró korrupciós ügyéről.

Bana Tibornak (Jobbik) azt felelte: a politikus csupán négy céget emlegetett, szemben a 44 ezer nyertes társasággal. Jelentősen növekedtek a kutatás-fejlesztési források - folytatta válaszát -, ezért arra kérte a politikust: ellenőrizze kijelentései tényszerűségét.

Cáfolta, hogy csak a fideszes vezetésű városok járnának jól, mint mondta, Szegedre, Ózdra vagy Salgótarjánba is jelentős fejlesztési forrás jut.

Balczó Zoltán felszólalására válaszul közölte: mára 75-80-százalékra tehető az uniós források részaránya a teljes fejlesztési összegen belül, és az arány évről évre csökken.

Hadházy Ákost szerinte "Benedek Elekké lehetne keresztelni", ködös víziói és tényszerűtlen állításai miatt. Kijelentette: a politikus vagy vizsgált, vagy megvalósult beruházásokat vitat.

Schmuck Erzsébethez fordulva azt mondta: a magyar gazdaságpolitika érdeke a források gyors felhasználása a felzárkózás érdekében, valamint a Brexit miatt. A britek kieső befizetéseit ugyanis szerinte senki nem pótolja majd, és csak attól tudják majd elvenni, akik nem használták fel.

Morvai Krisztinának úgy felelt: ez a kormány tett is a vidékért. Minden megyével megállapodást kötött, amelyek leadták fejlesztési terveiket, a programokra pedig több mint 500 milliárd forintos forrást nyújtott.


Fidesz: mindent a korrupció mozgatott


Németh Szilárd (Fidesz) csepeli uniós forrásfelhasználásokkal kapcsolatban bírálta a szocialista kormányokat, mondván: mindent a korrupciós motiváció és a választási motiváció mozgatott korábban. Kijelentette: a 2007 és 2010 közötti négy évben a 11 projektből mindössze egyet indítottak el ténylegesen, egyet pedig előkészítettek, összesen egymilliárd forintért.



Kormány: senkinek sincs alapja a forrásokkal zsarolni


Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára arról beszélt, hogy egyes európai vezetők az uniós források csökkentését helyezték kilátásba amiatt, mert szerintük Magyarország nem elég szolidáris a betelepítési kvóták ügyében. Kiemelte: senkinek sincs alapja ezzel zsarolni vagy nyomást gyakorolni; az uniós források nem adományok, hanem a piacnyitás miatti kompenzáció.

Megjegyezte azt is, hogy nemrég egy német biztos meglepő őszinteséggel beszélt arról, hogy a Lengyelországba szánt támogatások is a német ipart erősítik.

Az államtitkár célként jelölte meg, hogy a hazai vállalkozások ugyanolyan eséllyel rúgjanak labdába, mint nyugati társaik.



MSZP: "ezer szempontból" járnak a források



Mesterházy Attila (MSZP) visszautasította, hogy kegyelemadományként tekintenének az uniós forrásokra. Mint fogalmazott, Magyarországnak "ezer szempontból" járnak ezek a források, azzal együtt, hogy a nettó befizetők is jól járnak.

Kiemelte: egyetért az államtitkárral abban, hogy semmilyen nyomásgyakorlást nem lehet elfogadni, a források nem a kormánynak, hanem az országnak járnak. Bármilyen kezdeményezés, ami megvonással fejez ki kritikai észrevételt, elfogadhatatlan - mondta, hozzátéve: az EU-nak más dimenzióban kell megvívnia a kormánnyal.

A szocialista politikus beszélt arról is, a felhasználás hatékonysága attól is függ, milyen erős politikai konszenzus van mögötte. Megegyezést szorgalmazott a parlamenti ciklusokon átívelő támogatásokról, továbbá azt javasolta, hogy jöjjön létre újra a forrásfelhasználást ellenőrző parlamenti bizottság.

Mesterházy Attila egyúttal a rendszer széttagoltságát tette szóvá és kiállt a szociális programok mellett. Kritikaként fogalmazta meg azt is, hogy a kkv-szektor nincs felkészülve arra, hogy támogatások nélkül éljen, a leghátrányosabb térségekben pedig szerinte nem sikerült a felzárkóztatás.



Dömötör: a kormány okkal számol nyomásgyakorlással



Dömötör Csaba válaszul közölte, hogy nem azt mondta, hogy az MSZP csökkentené a forrásokat, hanem külföldi politikusok nyilatkozatait idézte. Okkal számolnak vele - tette hozzá.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!