OGY - Krónika 9. (költségvetés)

Belföld, 2017.05.18

A mezőgazdaság és a felsőoktatás is szóba került a jövő évi költségvetési javaslat csütörtöki, parlamenti vitájában.



Államtitkári reakció


Banai Péter Benő, a nemzetgazdasági tárca államháztartásért felelős államtitkára szerint nem igaz, hogy a bérek vásárlóereje kisebb, és leszakadóban van Magyarország a nyugati országokhoz képest. Az Eurostat 2015-ös adatai szerint Németországhoz, Ausztriához, Csehországhoz, Szlovákiához és az Egyesült Királysághoz viszonyítva is egyaránt emelkedett a vásárlóerő. Veszélyes állítás, hogy azonos munkáért azonos bér járjon, ez azt jelenti, hogy azonos az adórendszer minden államban. Az adók, vagy hiány növekedjen? - tette fel a kérdést. Szerinte ez komoly versenyképességi hátrányokkal járna, veszélybe sodorná a gazdasági szuverenitást.

Azzal egyetértett, hogy érdemes járulékcsökkentéssel foglalkozni, ez fedezete lehet a béremeléseknek.


Fidesz: jelentős agrártámogatások


Font Sándor azt mondta, 2010 óta látható, hogy nem szerepel a közbeszéd vitatott témái között az agrárium. Az a feladat, amit a kormány szán a mezőgazdaságnak, azaz a vidék megtartóképességéhez való hozzájárulás, a versenyképesség erősítése, lényegében teljesül.

A nemzeti agrártámogatásokat elemezve felhívta a figyelmet arra, hogy az kizárólag hazai forrásokból áll.

Rámutatott: két év kivételével az egyik legstabilabb módon járult hozzá az agrárium a GDP-növekedéshez, s ezt szeretnék állandóvá tenni a jövőben.

Font Sándor kifejtette: 26 milliárd forint közvetlen támogatást irányoznak elő a szarvasmarha-, juh-, kecsketartás és a dohánytermelők támogatására. Ezek olyan területek, amit az unió nem vagy csak részben támogat, s enélkül a hazai tenyésztők, termelők nehéz helyzetbe kerülnének. Hasonló a helyzet a baromfi- és a sertéságazatnál, amely az unió jelenlegi szabályai szerint semmilyen támogatást nem kaphat. Előbbire 13, utóbbira 9,1 milliárdot irányoznak elő.

A fideszes politikus kitért az állategészségügy 10,5 milliárdos tervezett támogatására, s arra is, hogy folytatják a sertésállomány növelését célzó stratégiát 1,1 milliárdos kerettel.

Állattenyésztési feladatokra 1,3 milliárdot különítenének el, míg agrárkárok enyhítésére 4,3 milliárdos alap állna rendelkezésre.


MSZP: a kormánynak nem kiemelt terület a felsőoktatás


Hiller István (MSZP) a felsőoktatásról és a tudomány világáról szólt. Kifogásolta, hogy a központi költségvetés mindössze a GDP 0,8 százalékát adja ezen területnek. Önöknek a tudás világa, a felsőoktatás, a kultúra nemhogy nem kiemelt, hanem furcsa, gyanús terület, amivel csak problémák vannak, s amit nem tudnak kezelni - fogalmazott.

Miközben évek óta használják a munka alapú társadalom kifejezést, nem hajlandók belátni, hogy valódi színvonalas munka csak akkor létezik, ha annak bázisa a tudás - mondta.

Miért csökkentik a Magyar Tudományos Akadémia költségvetési támogatását? - tette fel a kérdést. Ebben szerepet játszik-e a Közép-európai Egyetem ügyében való karakteres állásfoglalás? - folytatta.

Szerinte a világ tudományos életében soha nem volt még olyan mélyen a magyar kormányzat felsőoktatás-politikájának megítélése, mint most.

A kormány által biztosított forrás csak szellemi vegetálásra elég, a színvonal megtartására sincs esély, nemhogy a növelésére - mondta.


NGM: a kormány hiteles gazdaságpolitikát folytat



Banai Péter Benő válaszában a kormány hitelességét emelte ki, mint mondta, a jövő évi büdzsét is ez jellemzi. A prioritások közé a munkát és a családokat sorolta az államtitkár.

A felsőoktatás átalakításáról szólva fontosnak ítélte, hogy a diplomák használhatók legyenek a munkaerőpiacon. Szerinte a 2010-es, 2011-es struktúra nem volt összhangban a munkaerőpiac által honoráltakkal, ezért olyan strukturális jellegű változás valósult meg, amely érdemi módon módosította azt a munka szempontjából.

Az állami támogatás emelkedése kisebb ugyan, mint a gazdasági növekedés - ismerte el -, hozzátette ugyanakkor, hogy a javaslatban az oktatók, kutatók béremelésének újabb üteme is szerepel.

Azt mondta: több forrást kap az MTA jövőre, mint az idén, a különbözet oka, hogy nagyobb mértékben csökken a munkáltatók által fizetendő szociális hozzájárulási adó, mint ahogy a bruttó bér növekszik. Szólt a Lendület Programról, amely a külföldön tapasztalatot szerzett kutatók itthon maradását célozza.

Ez a kormány megnégyszerezte a kutatás-fejlesztési forrásokat - tette hozzá.



Fidesz: dolgozni kell a jobb bérekért!


Hadházy Sándor fideszes képviselő felszólalásában a munkaerőpiaci helyzetről beszélt. Elmondása szerint a szocialista kormányok alatt "százezer számra" voltak munkanélküliek, sokan pedig nem segélyekből éltek, hanem feketemunkára kényszerültek. Többen kiestek a munka világából, megváltozott az életük, a családban betöltött szerepük, testileg, lelkileg "megnyomorodtak" ebben a helyzetben.

Ezért a kormány a legfontosabb kérdésnek tartja, hogy visszavezesse az embereket a munka világába.

Hozzátette ugyanakkor, hogy bár ma már 700 ezerrel több munkahely van, még sok a tennivaló, el kell érni, hogy a dolgozók nagyobb bért kapjanak. Megjegyezte, hogy a vállalkozók a munkát terhelő járulékokat sokallták, és ezt a kormány is meghallotta - mondta.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!