Az azonnali kérdéseket megelőzően Rétvári Bence (KDNP), az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára szót kért, és Lukács László György jobbikos képviselőnek azt mondta: korábbi, hálapénzről szóló felszólalásában valótlan állításokat fogalmazott meg, akiről beszélt, nem rokona. Hozzátette: a kérdést már a HírTV-től is megkapta, és az, hogy most a Jobbik képviselője is feltette, azt bizonyítja, hogy a HírTV és a Jobbik "ugyanabból a kézből eszik".



MSZP: a földművelésügyi tárca miért nevezte ki az átvilágításon megbukott Kiss Szilárdot?


Mesterházy Attila (MSZP) azt kérdezte a földművelésügyi tárca vezetőjétől, miért hagyta figyelmen kívül, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal két esetben is súlyos kockázatot tárt fel Kiss Szilárd átvilágításával kapcsolatban. Feltette a kérdést: mi az oka, hogy Kiss Szilárdot kinevezték diplomatának, majd miniszteri biztosi címet kapott, ami nem igényel átvilágítást. Szerinte a minisztert az sem zavarja, hogy Kiss Szilárdot elítélték.

Nagy István, a tárca államtitkára elgondolkodtatónak tartotta, hogy a sajtó Kiss Szilárd átvilágításának anyagára hivatkozik, holott ilyen titkos dokumentumhoz a tárca sem szokott hozzáférni. A minisztériumok sem adhatnak tájékoztatást a minősített adatokról.

Kiss Szilárd letartóztatása nem áll kapcsolatban azzal a munkával, amit a tárcának végzett - folytatta -, Kiss Szilárd nem volt a miniszter közvetlen munkatársa, de amíg agrárattasé volt, 25 százalékkal nőtt az ország mezőgazdasági kivitele Oroszországba. Hozzátette: Kiss Szilárd nem miniszteri biztos volt, hanem miniszteri megbízott, tevékenysége pedig azért nem jelentett nemzetbiztonsági kockázatot, mert nem férhetett hozzá minősített adatokhoz.



Jobbik: mi lesz a devizahitelesekkel?


Z. Kárpát Dániel (Jobbik) arra mutatott rá, hogy több mint 140 ezer devizahitelest fenyeget a kilakoltatás, és 18 ezer olyan per folyik, amelyet szerinte a kabinet megpróbál "elkaszálni". Azt kérdezte a kormánytól: mi a véleményük a Pécsi Törvényszék és Ítélőtábla bírói karának egyeztetésén elhangzó kijelentésről, miszerint a devizahitelesek próbálkozásait "csak ki kell lőni"?

Cseresnyés Péter, a nemzetgazdasági tárca államtitkára kijelentette: a kormány jelentős terhet örökölt, hiszen millió fölött volt a hitelfelvevők száma. Sorolta a devizahitelesek érdekében eddig megtett intézkedéseket, amelyek mintegy félmillió hitelfelvevőn segítettek. Kijelentette: nem kommentál bírói ülésen elhangzottakat.


Fidesz: mit jelent valójában a jobbikos érpataki modell?


Boldog István (Fidesz) kijelentette: ahol a Jobbik a hatalomba férkőzik, ott egyből súlyos visszaélések mutatkoznak. Szólt azokról a sajtóhírekről, amelyek szerint az Orosz Mihály Zoltánhoz, Érpatak polgármesteréhez köthető cégek több mint ötven család ingatlanát szerezték meg törvénytelenül, és azokat közpénzen felújíttatták, mintegy 150 millió forint értékben.

Rámutatott: Vona Gábor, a Jobbik elnöke nemrég kötött együttműködési megállapodást a polgármesterrel. Szerinte a polgármester úgy próbálja meg kijátszani a folyamatban lévő nyomozást, hogy a Jobbik szoknyája mögé bújva elrejtőzik.

Kontrát Károly, a Belügyminisztérium államtitkára úgy felelt: a rendőrség és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal 2016 májusában és júliusában magánszemélyek és a kormányhivatal által tett feljelentések alapján a Nyíregyházi Járási Nyomozó Ügyészség rendelt el nyomozást hűtlen kezelés, csalás bűntettének gyanúja miatt.

A feljelentések szerint az ingatlanokat szerződés nélkül, havi 10-15 ezer forintért adja ki. Az eljárás folyamatban van az ügyben - tette hozzá.

Elmondta azt is: becsületsértés és rágalmazás, valamint közokirat-hamisítás gyanúja miatt is folyik eljárás.


MSZP: mi az indoka az ügyészség jogértelmezésének?


Harangozó Tamás (MSZP) az ügyészség jogértelmezésének mikéntjére kérdezett rá a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) egyik irodájában talált lehallgatókészülék ügyében. Mint mondta, a rendőrök azonosították az elkövetőt, az ügyészség pedig megszüntette a nyomozást joghézag miatt. Ezzel Harangozó Tamás szerint a Legfőbb Ügyészség azt állítja, hogy akár a legfőbb ügyészt, akár a titkosszolgálatok vezetőjét is jogszerűen le lehet hallgatni irodában, mert csak magánlakásban elkövetett lehallgatásnál alkalmazható a jog.

Felhívta a figyelmet, hogy 2011-ben még nem így látta az ügyészség, ugyanis egy másik irodai lehallgatási ügyben vádat emeltek. Azt kérdezte: mi az oka a jogértelmezésnek?

Belovics Ervin, a legfőbb ügyész helyettese a kérdésre válaszolva elmondta, tiltott adatszerzés bűncselekményét többek között az valósítja meg, aki más lakásban technikai eszközzel megfigyel, vagy adatot rögzít.

Több törvényi tényállásban is rögzíti a jog ezt a tényállást. Ha a Büntető törvénykönyv több tényállásban is használja a fogalmat, akkor koherenciát csak úgy tudnak biztosítani, ha ugyanannak a fogalomnak ugyanolyan jelentéstartalmat tulajdonítanak - mondta.

Harangozó Tamás válaszában viccnek nevezte a jogértelmezést, hozzátéve: kiszolgáltatják az egész országot annak, hogy bárkit bármikor le lehessen hallgatni. Feltette a kérdést, hogy milyen magasabb célokat szolgál ennek az ügynek az "ilyen típusú kezelése?"

Meddig alázzák meg a saját kollégáikat, azzal, hogy nyilvánvaló politikai okokból tesznek lépéseket az ügyészségnél? - kérdezte.

Belovics Ervin viszonválaszában azt mondta, a képviselő saját magát alázza meg, mert tudnia kell, hogy az analógiát a büntető törvénykönyvben tilos használni.