Jobbik: több forrás kellene a honvédelemre
A honvédek jogállásával, valamint a hadigondozással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló előterjesztés vitájában Kulcsár Gergely, a Jobbik vezérszónoka kevesellte a honvédelemre jutó forrásokat. Azt mondta: a béren kívüli juttatások növelése jó, de ha kevesebbet költenének lényegtelen dolgokra - példaként az afganisztáni szerepvállalást hozta -, akkor több pénz maradna a megélhetési körülmények javítására. Szólt arról is, hogy a hadiözvegyek járandóságának emelésével egyetértenek. Az ellenzéki politikus az egyenruha-viselés szabályainak újragondolásáét javasolta, szerinte az embereknek többet kellene találkozniuk a mindennapi életben katonákkal. A külföldi hallgatók képzését illetően pedig felvetette annak kockázatosságát.
LMP: méltánytalan az önkéntes tartalékosok helyzete
Schmuck Erzsébet, az LMP vezérszónoka szerint sok ezer ember életét érinti, hogy a szolgálati járandóság csak az önkéntes tartalékosoknak adómentes, így gyakorlatilag kikényszerítik azt. Annak megszüntetését javasolta, hogy 60 napon túl korlátlanul "ingyenes tartalékos rabszolgaként" dolgoztassák az érintetteket, velük pótolva a hivatásos állományt.
Staudt Gábor (Jobbik) arról beszélt, hogy a második világháború után gyalázatos helyzetbe kerültek a hadirokkantak és családtagjaik, s mivel Magyarországnak "kommunistákból is a legpiszkosabb jutott", megvontak tőlük minden juttatást. Az ellenzéki politikus kártérítést szorgalmazott, amely az örökösökre is kiterjedne. Párttársa, Mirkóczki Ádám a honvédség eszközeinek modernizációját sürgette.
A kormány a javaslat támogatását kérte
Hende Csaba honvédelmi miniszter zárszavában kijelentette: nincs az a támogatási mérték, aminél az ellenzék ne tudna eggyel nagyobbat mondani, miközben 2002 óta egy forinttal sem emelkedtek a hadiözvegyek juttatásai. A közalkalmazottak béréről szólva azt mondta: most a katonáké van soron, de majd mindenkiét megfelelően rendezik. Visszautasította a tartalékosokat érintő kritikákat, jelezve: a szocialista kormány 2004-ben "kidobta az ablakon" a rendszert, és 2010-ig nem volt ilyen. Senkit nem kényszerítettek önkéntes tartalékosságra, az érintettek egy lehetőséget választottak - szögezte le.
Szólt arról is, hogy 2016 helyett már jövőre nőnek a honvédelem forrásai, 9 milliárd forint plusz már most benne van a javaslatban, év közepén pedig 11 milliárdos pótelőirányzattal számolnak. Hende Csaba azt is hangoztatta: Magyarország biztonságának sarokkköve a NATO-tagság, a külföldi missziók pedig keresettek a katonák körében.
A miniszter válaszolt a szocialista Kiss Lászlónak is, aki a menesztését firtatta. Elmondta: nyugodt e tekintetben, "valamennyien Isten kezében vagyunk".
Czunyiné: szülői kérésre nem lehet majd évismétlést engedélyezni
Szülői kérésre nem lehetne évismétlést engedélyezni a diákoknak az első osztálynál magasabb évfolyamokon, a pedagógiai-szakmai szolgáltatások átkerülnek az Oktatási Hivatalhoz (OH) és változhat a közösségi szolgálat szabályozása is - emelt ki változtatásokat a köznevelési törvény módosítását ismertetve Czunyiné Bertalan Judit kedden az Országgyűlésben.
A köznevelésért felelős államtitkár expozéjában közölte: az új köznevelési rendszer működése során szerzett tapasztalatok alapján a hatékonyság fokozása és a működőképesség erősítése érdekében szükséges módosítani és pontosítani a törvény rendelkezéseit.
A törvényjavaslat elsődleges célja a 2012/13-as tanévtől bevezetett szabályozás tökélesítése, kiegészítése, és a törvény keretjellegéhez igazodva a terjedelmi egyszerűsítés, ezért több rendelkezés deregulációja is megtörténik - tette hozzá.
A javaslatból kiemelte az iskolai lemorzsolódás megelőzését támogató intézkedéseket és ennek részeként az iskolai jelző- és pedagógiai támogató rendszert. Szólt arról is, hogy ehhez kapcsolódik a tankötelezettség megszűnésére vonatkozó szabályozás módosítása. Rögzítenék, hogy a hatályos 16. életév betöltésének napja helyett a tanév végéig tartana a tankötelezettség.
A köznevelési intézmények által ellátható feladatok körének bővítését, a többcélú intézményekre vonatkozó szabályozás kiegészítését is indokoltnak tartották - jelezte, és kitért arra, hogy a gyógytestnevelés, a konduktív pedagógiai ellátás és a kiemelten tehetséges gyermekek és tanulók ellátása mint pedagógiai szakszolgálati feladat, ne csak a pedagógiai szakszolgálati intézményben, hanem a nevelési-oktatási intézményben is ellátható lenne a jövőben.
Az államtitkár jelezte: a törvényjavaslat lényeges pontja, hogy a pedagógiai-szakmai szolgáltatások és egyes jelenlegi kormányhivatali hatáskörök az Oktatási Hivatalhoz kerülnek át. A hivatal jelenleg is szervez több uniós projekt gazdájaként pedagógus-továbbképzéseket, és foglalkozik a pedagógusok minősítésével. A szaktanácsadási feladatokat szintén indokolt az OH-hoz telepíteni - közölte.
Igazítanak az intézményvezetőknél a kötelező órák számának meghatározásán is, és kitérnek az óvoda-iskolapszichológus képesítési követelmények módosítására a jobb foglalkoztathatóság érdekében. Érinti a javaslat a köznevelési intézmények vezetőinek megbízását, ami nyáron járna le, de lemondás vagy egyéb okok miatt ez nem mindig van így, és pontosítják a közösségi szolgálat elvégzésének végső határidejét.
Az első évfolyamnál magasabb, eredményesen végzett évfolyamok ismétlését nem tennék lehetővé. Nem is élnek általában ezzel a szülők, de egyes esetekben visszaélésekre adhat okot, mert alkalmas lehet lefékezni a tanuló előrehaladását, de ehhez egyes fenntartók többlettámogatást szereznek - mondta.
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!