Fidesz: javult a jogérvényesítés


Gelencsér Attila (Fidesz) kiemelte: az elmúlt hét évben a bűncselekmények elleni fellépés területén jelentős eredményeket ért el hazánk. Szigorúbb lett a jogrendszer, javult a jogérvényesítés, a bűncselekmények felderítési aránya nőtt, a valós bűncselekmények száma csökkent. Javult a jogkövető morál - hangoztatta.

Kitért arra is: az ügyek 84 százalékában az ügyészi szakban az ügyintézés 30 napon belül befejeződött, a 90 napos ügyintézési határidőt pedig csak 5 esetben lépték túl.

Szintén kiemelte az OLAF-fal való együttműködést is.


Az MSZP a kecskeméti KSE ügyéről


Harangozó Tamás (MSZP) a kecskeméti KSE ügyét hozta fel. Mint kifejtette: ma már a bíróság előtt zajló korrupciós ügyről van szó, amelyben az ügyészség vádja szerint is mintegy 800 milliós károkozás történt, fiktív számlázás valósult meg.

Ez Zombor Gábor (Fidesz) polgármester regnálása idején keletkezett, és a mostani, szintén fideszes polgármester akkor sportért felelős alpolgármester volt. Furcsállotta azt is, hogy ők ketten hogyan maradhatnak ki az eljárásból.

Továbbra is azt állítja a legfőbb ügyész, rendben van, hogy működési költség helyett fiktív marketing számlákkal számoltak el? Ki volt az ellenjegyző? Kit védenek? - kérdezte a szocialista politikus.



MSZP: az ügyészi vezetés a puha diktatúra egyik pillére


Legény Zsolt (MSZP) szerint nem lehet egységesen beszélni az ügyészségről, az ügyészek 99 százaléka ugyanis példamutatóan és kiemelkedően végzi a munkáját, a felsővezetés és bizalmasai azonban szerinte a puha diktatúra egyik pillérét alkotják. Évek óta tendencia szerinte, hogy ellenzékiek ellen koncepciós eljárásokat folytatnak, majd se szeri se száma a felmentő ítéleteknek - fogalmazott.

Megfogalmazása szerint a maffiamódszerekkel folytatott állami korrupciót viszont az ügyészség elősegíti azzal, hogy nem tesz semmit. Úgy ítélte meg: figyelmetlenségből ugyanakkor néhány lelkiismeretes nyomozó végig tudott vinni egy-egy nyomozást, akár fideszes országgyűlési képviselő érintettsége ellenére is.

Amikor azonban ellenzékiek érintettsége merül fel, az egész nyomozati eljárás teljesen nyílt titokként zajlik a kormányközeli sajtóban. Kormánypártiak esetében azonban az információ kiadásának tilalmára hivatkoznak - jegyezte meg.

Szerinte nem lehet elmenni amellett sem, hogy az Magyar Nemzeti Bank közpénzköltési gyakorlatát az ügyészség törvényesnek találja.

Frakciótársa, Gúr Nándor azt mondta: sokak szerint a maffiamódszerekkel folytatott állami korrupció felett huny szemet az ügyészség.

Közölte: keveset beszélt az ügyész arról, hogy a gazdasági bűncselekmények ugrásszerű növekedésének megelőzése érdekében mit kívánnak tenni. Sorolta azokat az eseteket, amelyekben még lépni kellett volna szerinte, a többi között a Nemzeti Választási Bizottságnál párttársával történteket elevenítette fel. A regnáló diktatúra kiszolgálása zajlik - közölte.

Felelevenítette, hogy a 2014-es választások után az úgynevezett kamupártok elleni fellépést tartottak szükségesnek az ellenzéki pártok, az ügyészség azonban szerinte nem azt az utat járta, amit kellett volna.

Hogy van az, hogy néhány év leforgása alatt a korrupciós világrangsorban lényesen rosszabb helyre kerültünk? - tette fel a kérdést.



Az ülésen elnöklő Latorcai János a vitát lezárta.


Polt Péter az elhangzottakra válaszolva megerősítette: a legfőbb ügyész az alaptörvény szerint politikai és szakmai felelősséggel nem tartozik az Országgyűlésnek.

A migráció bizonyos büntetési típusokban - embercsempészet, emberkereskedelem, terrorizmus - komoly kihívást nyújt az ügyészségnek, a feladatok pedig több előrejelzés szerint is növekedni fognak.

A szocialista Bárándy Gergelynek úgy felelt: a teljes ügyészi kar tisztességesen és magas színvonalon dolgozik.

A jobbikos Gyüre Csabának, aki egy jogalkotási kérdést vetett fel az alaptörvénnyel összefüggésben, azt mondta: a pótmagánvád az ügyek döntő többségében nyitva áll azon esetekben, ahol az ügyész nem emel vádat. Az eljárás indítása a törvényes előfeltételek meglétén múlik - szögezte le.

A korrupciós világranglistán elfoglalt helyünkről szólva azt mondta: ez nem bűncselekményi, nem büntetőjogi lista, hanem a korrupciót társadalmi valóságában vizsgáló felmérés, amelynek mérési módszere például a cégvezetők megkérdezése érzetükről.

A kábítószerrel visszaélés kapcsán közölte: statisztikákból dolgoznak, az alapján nem tud drámai romlásról beszámolni.

A gazdasági bűncselekményekről azt mondta: itt is újszerű eszközökkel kell élni, hiszen új eszközként jelent meg a kiberbűnözés.

Az európai ügyészséggel kapcsolatban úgy fogalmazott: az unióban is többször felvetett olyan javaslatokat, amelyeket aztán a V4-ek is részben támogattak, és ami alternatívája volt az európai ügyésznek. Szerinte a cél nemes, de a jelenlegi viszonyok között a hatékonysága megkérdőjelezhető. "Addig is a kimaradók között nem vagyunk rossz társaságban" - fogalmazott, rámutatva, hogy Lengyelország mellett Dánia vagy Hollandia sem csatlakozott.

Hadházy Ákos (LMP) szerinte politikai véleményt alkotott. Visszautasította, hogy bárki az ügyészi esküjével ellentétesen törvénysértő módon lépne fel.

Úgy vélte, a metróügyekben minden dicséretet megérdemel az ügyészség.

A szocialista Harangozó Tamásnak azt mondta, nem tartják számon a bűnelkövetők politikai nézeteit, a szintén MSZP-s Legény Zsoltnak pedig cáfolta a koncepciós eljárásra vonatkozó megjegyzést, mondván, nézzen utána, hogy a bűncselekmény vagy bizonyítottság hiányában születtek-e a felmentő ítéletek.