Gazdasági bizottság: tiszta, nyílt és átlátható a kifizetés rendszere


Bánki Erik (Fidesz) a gazdaság- és társadalomfejlődés szempontjából fontosnak nevezte az uniós keretösszeget.

Szólt arról, hogy az MSZP-SZDSZ-kormányok idején a teljes összeg mintegy 16 százaléka szolgálta a gazdaságfejlesztést, most azonban a 60 százaléka. Szerinte a kabinet az időarányos költésben is jól áll. A kiemelt célok között említette a vidéki Magyarország, a kis- és közepes vállalkozások erősítését, az újraiparosítást. Rámutatott arra is: a terület- és településfejlesztési operatív program több mint 1230 milliárd forintot juttat a helyhatóságnak.

A gazdasági növekedésről szólva rámutatott: szinte elértük a teljes foglalkoztatást, ami újabb kihívást jelent, főleg technológiai fejlesztésekre van szükség.

Az ország a fejlesztési források elosztásában az élmezőnyben van. Az Európai Bizottság rendszeresen ellenőrzi a kifizetéseket, nálunk az összes eddigi ellenőrzési dokumentum jó vagy jeles minősítést kapott - ismertette, kifogásolva, hogy az ellenzék képviselői ugyanakkor szerinte mindent megtesznek az Európai Parlamentben, hogy rossz fényben tüntessék fel a magyar szisztémát.

Az uniós vizsgálatokkal kapcsolatban megjegyezte: Magyarország az egyetlen uniós tagállam, amely a bankszámlaadatokhoz is hozzáférést biztosít a közösség csalás elleni hivatalának, az OLAF-nak, hogy a pénzmozgás látható legyen a visszás ügyekben.

Bánki Erik a szocialisták csalássorozatának koronájaként szólt a 4-es metró ügyéről, de kijelentette azt is: ami korábban a korrupció melegágya volt, ma tiszta, nyílt és átlátható.


Fidesz: helyesek voltak a kormány célkitűzései


Hörcsik Richárd (Fidesz) szerint indokolt foglalkozni a 2020 utáni időszakkal is.

Helyesek voltak a kormány célkitűzései - vélekedett -, az intézményrendszernek megalapozottabban, céltudatosabban kell működnie, ezért márciusig meghirdették az összes forrást, év végéig pedig annak 85 százalékáról döntenek. Kijelentette: élen járunk a visegrádi országok között a pályázatok meghirdetésében.

A jövőben rendelkezésre álló források összegéről szólva megjegyezte: azt befolyásolhatja a britek kiválása, de akár a bevándorlás okozta rossz bizottsági tervezés is. Kihívásnak nevezte, hogyan található meg az egyensúly a csökkenő források és a növekvő feladatok között.

Még nagyobb problémának nevezte, hogy az Európai Bizottság (EB) az illegális bevándorlás okozta problémák eseti kezelésére kíván forrásokat csoportosítani, akár már a mostani keretösszegből is. A magyar álláspont szerint ez elfogadhatatlan - szögezte le -, a közös agrárpolitika keretösszegét ez nem befolyásolhatja.

A politikus kemény küzdelmekre számít a 2020 utáni forrásokért. Ezért is kiemelt téma ez a magyar V4-elnökség programjában. Az ádáz harcok a 27 tagállam között akkor várhatók, miután az EB felfedi lapjait a 2020 utáni keretköltségvetéssel kapcsolatban - vetítette előre, és reményét fejezte ki, hogy a számunkra fontos politikák forrásai megmaradnak.


KDNP: a kormány helyesen tette, hogy nem magáncégre bízta a pénzelosztást


Hargitai János (KDNP) arra mutatott rá, hogyan jutott el az uniós források elosztásának koordinálása a Welt 2000 Kft.-től az Új Világ Nonprofit Kft-ig, vagyis onnan, hogy egy privát cégre bízták a feladatot, odáig, hogy azt "behúzták a kormányba".

Előbbiről úgy ítélte meg: az csak akkor lehetséges, ha vissza akartak élni az információkkal.

Emlékeztetett: amikor az uniós forrásfelhasználást még csak tanultuk, Dobrev Klára, Gyurcsány Ferenc későbbi miniszterelnök felesége volt az, aki a rendszer megalkotásánál bábáskodott. Ma ugyanez az ember sikeresen nyúl uniós forrásokhoz, a bizottság ebben őket támogatja. Felvetődik: a forrásból fizetik-e a DK-t.

Az igazi bajnak azonban azt nevezte, hogy azok adnak az uniónak tanulmányokon, monitoring rendszeren keresztül tanácsokat a majdani forrásfelhasználásra, akik saját kormányzati időszakukban a legsikertelenebbek voltak. "Ez az igazi tragédia, hogy vak vezet világtalant" - jelentette ki.

Szólt a megyék forrásairól, de fontos újításnak tartotta a visszatérítendő források rendszerét is. Jelenleg 700 milliárdnyi támogatást visszatérítendőként kínál fel a kormányzat a bankokon keresztül - ismertette.


Jobbik: haszontalan presztízsberuházások valósulnak meg


Bana Tibor (Jobbik) arra mutatott rá: az MSZP-SZDSZ-kormányok idején értelmetlen fejlesztések valósultak meg, de azóta is átgondolatlan átalakításokra került sor. A Fidesz ott folytatta, ahol elődei abbahagyták, a forrásokat a hozzájuk köthető cégek, vállalkozások kapják meg.

A szocialistákhoz képest tökélyre fejlesztették a korrupciót - folytatta. Továbbra is presztízsberuházások és haszontalan projektek valósulnak meg, olyanok, amelyek nem szolgálják a versenyképesség növekedését.

Tagadta, hogy a források 60 százaléka gazdaságfejlesztésre fordítódna. A támogatások jelentős részéből szerinte szűk kör részesül, a körön kívüli kis- és közepes vállalkozások pedig nem tudnak érdemben hozzájutni azokhoz.

Uniós kitekintést is tett, mondván: nőttek a különbségek, mélyült a szakadék. Német politikusokat idézett, akik szerint Németország jól jár a befizetéssel, mert az itteni fejlesztések is német alapanyagokkal, német gépekkel valósulnak meg.

Bana Tibor kitért arra is: azok a falvak-városok, amelyek fideszes vezetéssel rendelkeznek, arányukon felül jutottak forráshoz.