Palkovics László szerdán a Debreceni Egyetemen (DE), az ottani műszaki képzés megújítását koordináló műszaki-informatikai kabinet ülése előtt elmondta: a felsőoktatásba jelentkezőknek csupán 25 százaléka választ műszaki, technológiai, informatikai szakot, miközben 40 százalék volna a kívánatos.

Különböző programokkal már gyerekkorban tudatosítani kell, hogy "mérnöknek lenni jó, informatikusnak lenni jó" - jelezte az államtitkár. Az MTI érdeklődésére hozzátette: az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) keretében 9 milliárd forint áll rendelkezésre pályaorientációs támogatásra.

Példaként említette e folyamatban azoknak a konténereknek a kialakítását, amelyekben különféle szakmák eszközeit mutatják be egy-két hétig iskolákban, amelyeket aztán a környező vállalkozásoknál működés közben is megnézhetnek a diákok.

Palkovics László kiemelte a duális képzést, amelynek során jól együttműködnek az egyetemek és a vállalatok. Több sikeres projekt közül kiemelte a szombathelyi egyetemet, ahol két éve kezdődött a gépészmérnökképzés, és évfolyamonként nyolcvan hallgató választotta a szakot.

Az oktatási államtitkár hozzátette: a Debreceni Egyetemen is meg akarják erősíteni a műszaki képzést, egyebek között magasan képzett oktatóknak a városba csábításával.

Palkovics László kérdésre válaszolva kitért a nukleáris energetikai képzésre és kutatásokra is. A paksi atomerőmű bővítése nemcsak energetikai szempontból fontos, hanem olyan kutatási környezetet jelent a magyar kutatóknak, amelyben világszínvonalú, működő technológiával dolgozhatnak - mondta. Hozzátéve, hogy meggyőződése szerint a DE és a debreceni atommagkutató intézet ebben meghatározó szerephez jut.

Szilvássy Zoltán, a DE rektora a tájékoztatón elmondta: az egyetem 27 ezer hallgatójából most mintegy 5600-an tanulnak műszaki területen, és 28 féle mérnökképzés van. Megítélése szerint a jelenlegi struktúra nem optimális a képzés fejlesztése szempontjából, az erőforrások koncentrálására van szükség.