Palkovics László előadásában a tanulás fontosságáról szólva hangsúlyozta: Magyarországon mind a szakképzésbe, mind a felsőoktatási diploma megszerzésébe fektetett energia és pénz megtérül. Egyebek mellett azért, mert ha valakinek van szakmája, lényegesen többet keres az átlagosnál, és ez igaz a magasan képzett szakmunkásokra és a felsőoktatásban végzettekre is - tette hozzá.

A duális képzési formáról elmondta: míg a 2015/2016-os tanévben az egyetemek 198 partnerszervezettel működtek együtt és mintegy 400 hallgatót vettek fel, addig a tavalyi felvételi időszakban a partnerszervezetek száma már 350, a felvett hallgatóké több mint 600 volt.

Az államtitkár azt mondta: a vállalatok lendületének köszönhetően a duális képzés jó irányba halad.

Beszélt arról is, hogy az autóipar a magyar gazdaság fontos része. Ezt pedig a kormány nemcsak az oktatási, hanem a kutatási rendszeren keresztül is támogatja - tette hozzá.

Palkovics László megemlítette, hogy a Magyarországon működő vállalatok igényei alapján épül Zalaegerszegen egy járműipari tesztpálya, kizárólag központi költségvetésből, míg európai forrásból fejeződhet be hamarosan a szegedi lézerkutató központ kialakítása, amely körül egy tudományos park is létrejön.

Pölöskei Gáborné, a Nemzetgazdasági Minisztérium szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára azt mondta: erősödik a verseny a munkaerőért, a vállalkozások egyre inkább küzdenek munkaerőgondokkal. Egyszerre van jelen munkaerő-felesleg és -hiány, ugyanakkor minőségi romlás figyelhető meg a munkaerő-kínálatban.

Beszélt arról is, hogy a munkaerőpiacra "visszaterelhető" felnőttek között sok a nyugdíjas. A nyár óta megalakult mintegy 40 nyugdíjas szövetkezet tagjai - a nyugdíj felvétele mellett - akár teljes állású munkát is vállalhatnak.

A minőségi munkaerő-utánpótlás feltételei között említette a vállalati igények közvetlenebb megjelenését a képzésekben, a szakmai tanárok korszerű képzését, továbbképzését.

Pölöskei Gáborné véleménye szerint szükség lenne emellett dinamikusabb felnőttképzésre, a tankönyvek digitális fejlesztésére, kiegészítve animációs filmekkel és a munkanélküliek képzésének átalakítására készségeik és képességeik felmérésének alapján.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke azt mondta: a képzést a "gazdaság közelibbé" kell tenni, és már az általános iskolai képzésnek is tartalmaznia kellene "gazdaság közeli elemeket".

Az elmúlt évek egyértelműen igazolták - vélekedett a kamarai elnök -, hogy a szakképzést, bár logikailag az Emberi Erőforrások Minisztériumához tartozna, tartalmilag helyes lépés volt a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz áthelyezni.

Meglátása szerint nagy különbség tapasztalható a duális képzés tekintetében a felsőoktatási intézmények között. Az azonban világosan látszik, hogy a legsikeresebb oktatási intézmények azok az egyetemek, amelyek korábban főiskolaként közel voltak a reálgazdasághoz. "Rákényszerültek" ugyanis arra, hogy együttműködjenek annak szereplőivel - mondta Parragh László.

A kamarák szerepéről szólva azt mondta: előre kell jelezniük egy városnak vagy térségnek a várható munkaerő-piaci igényeket, de az is nagyon fontos, hogy megmutassák a létező életpályamodelleket a diákoknak és fiataloknak. Céljuk, hogy valamennyi felsőoktatási intézmény bekapcsolódjon a duális képzésbe.

A kamarai elnök szerint fel kell készülni arra is, hogy miközben kevesebben jelentkeznek szakmunkásnak, egyre nagyobb lesz a gazdasági igénye a megfelelő képzettségű szakmunkásokra.

Kecskeméten 2012 óta tanulnak duális hallgatók. A duális típusú képzést német mintára két jelentős autóipari cég közreműködésével járműmérnöki szakon indította el az akkor még Kecskeméti Főiskola. A kecskeméti tapasztalatokat felhasználták a képzéstípus országos bevezetésénél is.