A Magyar Gyógypedagógusok Egyesülete, a Magyar Logopédusok Szakmai Szövetsége Egyesület, a Magyar Fonetikai, Foniátriai és Logopédiai Társaság, a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Szakszolgálat, a Baranya Megyei Pedagógiai Szakszolgálat, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kara, az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények Egyesület, az ELTE Gyakorló Országos Pedagógiai Szakszolgálat közös nyilatkozata szerint a jogszabály-módosítás szakmai tapasztalatok alapján született, a törvénymódosítás folyamatában részt vevő munkacsoport tagjaiként innovatív, konszenzusra törekvő, szakmailag átgondolt javaslat kialakítására törekedtek. Ennek során komplex, proaktív intézkedések sorozatát javasolták, melyek a tantárgyi értékelés alól való felmentés helyett megteremtik a feltételeit a nehézségek megelőzésének, a tanulók felzárkóztatásának, szakszerű, a probléma gyökerét feltáró diagnosztikájának és az erre épülő támogatásnak.

"A jogszabály szakmai hátterének ismerőiként és majdani alkalmazóiként kötelességünknek tartjuk, hogy szót emeljünk a törvénymódosítás, és ezzel összefüggésben saját szakterületünk érdekében" - írták.

Hozzátették: véleményük szerint van helye a konstruktív vitának, ennek azonban a gyermekekről, tanulókról, a proaktív segítségnyújtás kérdéseiről, a szakmai együttműködések lehetőségeiről kell szólnia.

"A jelen intézkedést követő, a tanulók érdekeit szolgáló lépésekben szakmai együttműködésünkről, feladatvállalásunkról biztosítjuk a döntéshozókat" - írták.

A törvénymódosítás értelmében a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdő gyermekek osztályozási mentesítését 2030-ig kivezetik az oktatási rendszerből.

A törvénymódosítást az MSZP és a DK is ellenezte, az LMP a módosítás parlamenti elfogadása után azt közölte, az ombudsmanhoz fordul az általuk is "Taigetosz-törvénynek" nevezett módosítás miatt, ha pedig az államfő is aláírja változtatást, akkor az Alkotmánybírósággal is megvizsgáltatnák azt.