Pintér Sándor köszöntőjében hangsúlyozta: digitalizáció nélkül nincs jövő, az informatikai fejlesztés alkalmazása biztosítja a fejlődést, az ország versenyképességét. "Ez alaptétel, aki nem ismeri, vesztes" - jelentette ki.

Pintér Sándor ismertetése szerint a projekt célja az ügyfelek pontosabb, gyorsabb ellátása volt, mert - mint hangsúlyozta - "az első az ügyfél". A projekt célja az ügymenet egyszerűsítése és gyorsítása, az átláthatóság biztosítása volt, úgy, hogy közben csökkenjen az iratbetekintési jog időhöz kötöttsége, és csökkenjenek az adminisztratív terhek és költségek is. Mindezek illeszkednek a kormány elektronikus közigazgatási célkitűzéseihez - hangsúlyozta. Mint mondta, a Digitális bíróság projektben megvalósult megoldásokkal csökken az ügyintézési idő, csökkennek a költségek, gyorsabbá válik az átfutás, miközben csökken a humánerőforrás-szükséglet is, de magas marad a rendelkezésre állás.

A miniszter gratulált a projekt megálmodóinak és megvalósítóinak, amiért - mint fogalmazott - "felismerték a jövőbe vezető utat".

Répássy Árpád, az OBH elnökhelyettese a projektzárón arról beszélt, az új technológiák alkalmazása egyszerre jelent hatalmas kihívást és lehetőséget is az egyszerűbb, gyorsabb, olcsóbb, zöldebb bírósági ügyintézésre. Felidézte, az alaptörvény szerint az igazságszolgáltatás a bíróságok feladata. "Alkotmányos kötelességünk, hogy független bíráink magas színvonalon és időszerűen folytassák le az eléjük kerülő eljárásokat" - mondta, hozzátéve, büszke arra, hogy a magyar bíróságok a törvényi kötelezettségüket a közjó és igazságszolgáltatás talaján állva az elmúlt évben is maradéktalanul teljesítették.

Mint mondta, az OBH megteremtette a bíróságok ügyfeleinek elégedettsége érdekében a kulturált, kényelmes, egyszerű, gyors és biztonságos ügyintézési körülményeket, a szervezet 11 ezer dolgozójának pedig az időszerű, megalapozott ítélkezéshez feltétlenül szükséges munkakörülményeket. Az OBH támogatásával a bíróságok a 21. századba léptek az informatikai fejlesztések területén is - szögezte le.

Felidézte: 2011-ben még csak cégügyekben működött az ügyfelek és bíróságok között az elektronikus kapcsolattartás, míg idén már minden szinten és ügyszakban lehetővé vált az online kapcsolattartás.

Az OBH elnökhelyettese kiemelte, a magyar bíróságok élen járnak a digitalizációban, az Európai Bizottság eredménytábláján első helyen állak az elektronikus ügyintézés lehetőségének biztosításában, de az ítéletek internetes közzétételében és a folyamatban lévő eljárások információinak elektronikus elérhetősége tekintetében is Európa legjobbjai közé tartoznak.

Répássy Árpád felidézte: az OBH számos projektet indított a "bárhonnan, bármikor elérhető bíróság" megvalósítása érdekében, tavaly például 2500 laptopot, táblagépet osztottak szét a bírók között, beszédfelismerő programot vásároltak, amelyek a hangfelvételből írott szöveget készítenek, és kiépítették a távmeghallgatás rendszerét, amely jelenleg 72 helyen, de az év végére további 112 tárgyalóteremben lesz lehetséges.

A Digitális bíróság projektről szólva elmondta, az e-akta lehetőséget ad arra, hogy a bírák és ügyfelek kényelmesen, szabadon hozzáférhessenek az ügyiratokhoz, a megújuló elektronikus határozatgyűjtemény könnyebben és még szélesebb körben teszi kereshetővé az anonimizált határozatokat, ugyanakkor az ítéletek megírásához is technikai segítséget nyújt. A bíróságok és közhiteles hatósági nyilvántartások közötti közvetlen kapcsolat is a gördülékeny munkavégzést és ügyfelek érdekeit.

Répássy Árpád hangsúlyozta: az informatikai fejlesztések megvalósultak, de a Digitális bíróság projekt nem fejeződik be, a következő időszak legfontosabb feladatának a tájékoztatást nevezte, amelynek célja az ügyfelek és a szélesebb közvélemény felkészítése a digitális átállásra.

"A digitalizáció kiterjesztése nem állhat meg, mert a digitális bíróság egyszerre szolgálja az ügyfelek, jogkeresők érdekeit és nagymértékben hozzájárul az igazságszolgáltatás hatékonyságának növeléséhez" - emelte ki az OBH elnökhelyettese.

A két éve indult Digitális bíróság projekt több mint két és félmilliárd forint uniós támogatással valósult meg.