Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a Magyar Nemzeti Múzeumban Politika és hitvallás címmel tartott eseményen azt mondta, hogy a 16. században a belső szabadságot állították előtérbe. Manapság inkább a külső szabadság van meg, de a belső szabadságot sokan még nem fedezték fel - fűzte hozzá. A miniszter szerint a politikusoknak lehetőségük van arra, hogy segítsék a polgárok "felnőtt, felelős" cselekvésének és önállóságának kialakulását az oktatás és a szocializáció révén. Szólt arról is, hogy a reformáció emlékévének lényege, az emberek, a történelem, az egyházak és tagjainak a megbecsülése. Az emlékév "töltetet" adhat a következő 500 évre - tette hozzá. Reiner Haseloff, Németország Szász-Anhalt tartományának miniszterelnöke arról beszélt, hogy Európa a nemzetek és népek Európája, ezért át kell gondolni, hogy a közösség és az adott nemzet identitása hogyan kapcsolható össze. Hozzátette: mindenekelőtt a közösség a döntő, mert csak így lehet biztosítani, hogy ne alakuljon ki olyan nézetkülönbség, amely akár háborúhoz vezethet. Nicola Beer a liberális Német Szabaddemokrata Párt (FDP) főtitkára azt mondta, a liberalizmus gyakran félreértett fogalom. Az ő pártja a szabadság kifejeződéseként tekint rá, de nem egy korlát nélküli, hanem egy felelősségteljes szabadságként. A politikus szerint a protestantizmus azt jelenti, hogy az önállóan gondolkodó ember erejét a közösség szolgálatába állítja. El kell fogadni, hogy különféle járható utak vannak, és meg kell próbálni nem abszolutizálni a saját értékeket, de meg kell találni a legjobb megoldást a közösség érdekében - hangoztatta Nicola Beer. Thomas A. Seidel, a thüringiai kormány reformációügyi megbízottja úgy vélekedett, hogy az emlékév a vallási hovatartozásuktól függetlenül felhívja az emberek figyelmét a saját történelmi hovatartozásukra. (FOTÓ)