A Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettes által jegyzett - a budapest.hu oldalra csütörtökön felkerült - előterjesztésben az olvasható: a folyamatban lévő fővárosi szintű helyi népszavazási eljárás miatt csak a Kúria döntése alapján és a törvényben megfogalmazott moratóriumra tekintettel lehet újabb helyi népszavazási kezdeményezést benyújtani a témában úgy, hogy az kötelezettséget rójon a közgyűlésre.

A főpolgármester-helyettes ezért azt javasolja, a városfejlesztési, közlekedési és környezetvédelmi bizottság vizsgálja meg azt, hogy "az adott témakörben - a törvényi moratórium lejártát követően - indokoltnak és szükségesnek tartja-e fővárosi szintű helyi népszavazás kezdeményezését".

A döntésnél indokolt figyelembe venni azt a körülményt is, hogy a helyi népszavazás elrendelése a beruházás megvalósítását jelentősen késlelteti, valamint így a közvetlenül érintettek, a helyben lakók helyett többségében mások döntenek ebben a kérdésben - írta a főpolgármester-helyettes.

Az előterjesztésben ismertetik az ügyben árpilis 5-én született közgyűlési határozatot alátámasztó szakmai dokumentumokat. A Fővárosi Közgyűlés akkor kimondta, hogy "a Csillaghegyi-öblözet árvízvédelmét szolgáló árvízvédelmi létesítmény a Duna-part menti nyomvonalon, továbbá a Barát-patak és az Aranyhegyi-patak mentén kerüljön megvalósításra".

A javaslatban ismertetett hat tanulmány, szakmai álláspont - mint írták - "egyöntetűen a part menti árvízvédelmi mű megépítését javasolja, tartja szakmailag megalapozottnak".

Az előterjesztésben a Lányi András író, filozófus által készítetett, a csillaghegyi-öblözet árvízvédelmére vonatkozó javaslatról azt írták: a dokumentum bírálja az említett szakvéleményeket, de anélkül, hogy "állításait, cáfolatait megfelelő mélységű számításokkal támasztaná alá".

A javaslat a Nánási út-Királyok útja vonalában vezetett védművet részesíti előnyben azzal, hogy ott egy méter magas fix betonfalat építene, amely az út alapozásával vízzáró módon egybe lenne építve. A védmű alépítményéről részletes információkat a szerzők nem közölnek, csupán sekély résfalban jelölik meg a műtárgyat. Az egyméteres fix betonfalra tervezik felépíteni a mobil elemeket - olvasható az előterjesztésben.

Azt írták, hogy téves a Lányi-féle dokumentum azon megállapítása, amely jogsértőnek minősíti a partélre tervezett védművet. Az engedélyezési terv szerint a védművet nem a partélen valósítják meg, annak érdekében, hogy a meglévő kavicsos plázs megmaradjon.

A dokumentumban állításával szemben azt írták: az engedélyezési terv mellékletei - geotechnikai és szivárgáshidraulikai vizsgálatok és ellenőrzés - igazolták, hogy a tervezett megoldás megvalósítása esetén nem lép fel talajtörés. Továbbá az előterjesztés szerint a Lányi-féle dokumentum tévesen tartalmazza, hogy "a mobilgát állékonyságát" a gyártó nem garantálja.

A Fővárosi Közgyűlés az előterjesztés elfogadásával kimondhatja, hogy változatlanul fenntartja a fentebb említett, április 5-ei, a part menti nyomvonalat támogató határozatát.