Az alapítvány honlapjára csütörtökön felkerült elemzésben azt írják: Márki-Zay Péter rezsicsökkentéssel és üzemanyagárakkal kapcsolatos nyilatkozataira tekintettel a Századvég feltérképezte, hogy milyen hasonlóságok vannak a "baloldal kormányfőjelöltjének" "+válságkezelési+" javaslatai, és a 2010 előtti szocialista politika alakítóinak látásmódja, illetve a társadalmi-gazdasági kihívásokra adott válaszai között.

Márki-Zay Péter egy nyilatkozatában "azt sugallta", hogy a növekvő üzemanyagárakra - a 480 forintos felső határ hatósági rögzítése helyett - jobb megoldás lenne, ha az emberek kisebb vagy hibrid gépjárművet vásárolnának, illetve nem egyesével, hanem többen mennének együtt munkába - írták. Ezenfelül - folytatták - a hódmezővásárhelyi polgármester a rezsicsökkentés alternatívájaként felvetette, hogy "kevesebb vizet kell használni, kevesebb áramot kell használni, kevesebb gázt kell használni", valamint ostobaságnak nevezte, hogy a világpiaci árakat "meg lehet állítani a határon".

A Századvég megállapítása szerint Márki-Zay Péter ezen felvetései "nem meglepőek abból a szempontból, hogy a hazai balliberális erők válasza a jelentkező válsághelyzetekre hagyományosan az emberek és vállalkozások terheinek növelése volt".

Az elemzés arra hivatkozik, hogy 2002 és 2010 között a baloldali kormányok "több mint 40 alkalommal emeltek adót", valamint Gyurcsány Ferenc miniszterelnökként megszüntette a családi adókedvezményt az egy- és kétgyermekes családok esetében, a háromgyerekesekét pedig csökkentette. A felsorolásban szerepelnek a pedagógus-elbocsájtások, az iskola- és kórházbezárások, a felsőoktatási tandíj, a kórházi napidíj és a vizitdíj bevezetése - amelyeket a 2008-as népszavazás törölt el - valamint a közszféra béreinek befagyasztása, a 13. havi bér és a 13. havi nyugdíj eltörlése is.

A Századvég idézi a 2010 előtti baloldali politikusok kommunikációját is, többi között Gyurcsány Ferenc 2006-os nyilatkozatát, amelyben az akkori miniszterelnök a munkaadókat bírálva azt mondta: "el lehet menni Magyarországról!"

Az elemzés arra a megállapításra jut: Márki-Zay Péter "bukott szocialista mintát követ", mind a javaslatai, mind a politikai stílusa tekintetében "maradéktalanul azonosult a baloldal évtizedek óta követett irányvonalával".

A Századvég ugyanakkor fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy "a magyar választók 2010 óta három egymást követő országgyűlési választáson mondtak nemet a bukott szocialista politika visszatérésére".