Szabó Gábor, az SZTE rektora a megállapodás aláírása előtt elmondta, Szeged és Hódmezővásárhely külön-külön kicsik, különösen, ha nagyobb multinacionális cég keres befektetési helyszínt. A térség azonban - a határon túli területeket is beleértve - már 350 ezer potenciális munkavállalónak ad otthont. Ahhoz, hogy a régió a "világtérképre szabad szemmel is látható befektetési helyszínként felkerüljön", együttműködésre van szükség - tette hozzá.
Az akadémikus hangsúlyozta: Magyarországon eddig a fejlesztési zónák nagy integrátor vállalatok körül alakultak ki. Szegeden nincs ilyen - például járműipari vállalkozás -, de ez nem is biztos, hogy baj. A térségben a következő évtizedben olyan, hazánkban még nem látott, de nemzetközileg sikeres modell mutatkozhat be, amelyben a több ágazatban tevékenykedő kis- és közepes vállalkozásokat összekapcsoló erő a tudás, és ezt elsősorban az SZTE testesíti meg.
Nagy Sándor (Együtt) szegedi városfejlesztési alpolgármester kifejtette, az önkormányzat és az egyetem együttműködése évtizedes múltra tekint vissza. A politikus a közelmúltból példaként említette a klinikafejlesztés és a városrehabilitáció összekapcsolását, illetve az üzleti szolgáltatóközpontok megtelepedése érdekében indított közös programot.
Az eddigi munkát kiterjesztő megállapodás egyik célja, hogy a helyi gazdaság szereplői minél intenzívebben bekapcsolódjanak - akár megrendelőként is megjelenve - a tudásigényes ágazatokban - mondta.
Hegedűs Zoltán (Fidesz-KDNP) hódmezővásárhelyi alpolgármester hangsúlyozta, a két város nem versenytársként tekint egymásra, hanem a térség gazdasági szereplőivel együttműködve dolgozik a régió fejlesztése érdekében.
A megállapodás értelmében az elszigetelt egyedi projektek helyett a résztvevők összehangolják fejlesztési elképzeléseiket, együttműködnek a többi között a képzésben és szakképzésben, a befektetésösztönzésben, a beszállítóvá válás elősegítésében.
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!