A Szegedi Vadaspark évek óta részt vesz a tompaorrú krokodilok európai törzskönyvi programjában, sikerrel szaporítják a veszélyeztetett hüllőfajt.

Az állatkert munkatársai a krokodilházban a nőstény által felépített fészekből az első két évben kiszedték és keltetőbe rakták a tojásokat, majd felnevelték a kis krokodilokat. Tavaly már teljes mértékben a szülőkre bízták a tojások, majd a kikelt kicsik vigyázását, nevelését.

A próbálkozás sikerrel járt, a három fiatal példány jelenleg is látható a krokodilbemutatóban. A tenyészpár idén is gondos szülőnek bizonyult, ismét három krokodil kelt ki, amelyeket a látogatók meg is nézhetnek.

A tompaorrú krokodil a legkisebb krokodilfajok egyike, a termetesebb egyedek sem nőnek kétméteresnél nagyobbra, tömegük 22-30 kilogramm. A Nyugat- és Közép-Afrika trópusi területein élő hüllők azonban erőteljes testfelépítésűek, és ha kell, harciasak is, így elegendő erőt tudnak felvonultatni kicsinyeik védelmére. Erre szükség is van, sokan pályáznak a krokodiltojásokra és az apróságokra, a gólyáktól a varánuszokon át a mongúzokig.

A természetben a tojások kelését a nap melege biztosítja, az anya által elkészített földrakásban. A vadasparkban a krokodilház állandó magas hőmérséklete és páratartalma elegendőnek bizonyult ahhoz, hogy a tojások többsége kikeljen. A kicsik kikelés előtt kvartyogó hangot hallatnak, amely riasztja az anyát, hogy segítsen nekik. A kelő fiókákat óvatosan szájába veszi, és tojáshéjastul viszi őket a vízbe. A kicsik kéthetes korukban kezdenek el önállóan táplálkozni, az első időszakban rovarokat, majd kishalakat kapnak.

A legtöbb krokodilt a bőréért irtják, jobb esetben tenyésztik. A tompaorrú krokodil e célra nem hasznosítható, azonban húsát szívesen fogyasztják, és emiatt vadásszák is, veszélyeztetettségének ez az egyik fő oka, számuk ma már a különböző becslések szerint csupán 25-100 ezer közé tehető. A világ állatkertjeiben mintegy kétszáz egyede él.