A kormányfő egyúttal közölte, hogy a Törökország és Észak-Irak közötti légi forgalom is részben újraindul. A megszorítások Erbílre ezentúl nem vonatkoznak, de Szuleimáníja esetében fennállnak, az utóbbi repülőtér továbbra sem kezel járatokat - tette hozzá.

Törökország tavaly októberben zárta le légterét Észak-Irak előtt, válaszul a térség függetlenné válását támogató szeptember 25-ei népszavazásra. A török légitársaságok egy korábbi szankció értelmében pedig már tavaly szeptember vége óta nem közlekedtettek repülőjáratokat a régióba.

A török vezetés akkoriban kilátásba helyezte a szárazföldi határ lezárását is, de arra nem került sor, miután október végén iraki katonák átvették a török oldalon Haburnak nevezett átkelőhely ellenőrzését.

Ankara és Bagdad ugyanakkor alternatív határátkelő kiépítését tervezi, mert a két ország központi vezetése fenn akarja tartani a közvetlen kereskedelmi kapcsolatokat. A tárgyalások a Haburtól 10 kilométerre nyugatra fekvő Ovaköy településről szólnak. Onnan a kurd régió megkerülésével, Tell-Áfáron keresztül vezetne az út az arab ország belsejébe.

A szeptember 25-ei népszavazáson a választásra jogosult 5,5 millió ember mintegy 72 százaléka járult az urnákhoz és a résztvevők közel 93 százaléka igennel voksolt arra, hogy az észak-iraki autonóm régió és körülötte a kurdok lakta térségek független állammá alakuljanak.

A referendum eredményét sem az iraki kormány, sem a környező államok nem ismerték el, és végül a kurd autonóm területek vezetése bejelentette, hogy két évig "befagyasztják" a népszavazás eredményét.

Ankara egy héttel a referendum előtt hadgyakorlatba kezdett az iraki határ közelében, mivel attól tartott, hogy Észak-Irak esetleges önállósága felerősítené a Törökországban élő, több mint tízmilliós kurd kisebbség szeparatista törekvéseit.