A jogszabály szerint a február 19-ig (a választás előtti 48. napig) névjegyzékben szereplő nemzetiségiek egy százalékának érvényes ajánlása elegendő ahhoz, hogy egy adott nemzetiség országos listát állítson, amihez legkevesebb három jelöltet kell bejelenteni.

Az országos listát állító nemzetiségek, ha nem tudnak kedvezményes mandátumot szerezni és így képviselői mandátumhoz jutni, szavazati joggal nem rendelkező szószólót küldhetnek az új Országgyűlésbe. Akkor kaphat egy nemzetiség kedvezményes mandátumot, ha sikerül összegyűjtenie a pártok mandátumszerzéséhez szükséges szavazatok negyedét.

Az országos listát állító nemzetiségek delegáltat is küldhetnek a Nemzeti Választási Bizottságba (NVB), ahol az őket érintő ügyekben dönthetnek. Ez azt jelenti, hogy a pártlistát állító pártokon kívül akár 13 nemzetiségi delegált is helyet kap majd az NVB-ben.

Az NVI tájékoztatása szerint a hétfőn 16 óráig a nemzetiségi névjegyzékbe felvettek száma és az egyszázalékos szabály alpján a németeknek 217 érvényes ajánlást kell összegyűjteniük ahhoz, hogy nemzetiségi listát állíthassanak, a romáknak 201 érvényes ajánlás kell ehhez. A horvátoknak 20 ajánlás szükséges, a szlovákoknak 16, a ruszinoknak 10. A többi nemzetiségnek tíznél kevesebb ajánlást is elég: a románoknak 8, az ukránoknak 5, a szerbeknek 3, az örményeknek, görögöknek, lengyeleknek és szlovéneknek egyaránt 2, a bolgároknak 1 ajánlás szükséges az országos listához.