Az NVB-t az országgyűlési frakcióval rendelkező pártok képviselőinek kellett elhagyniuk. A bizottság munkájában a továbbiakban csak a hét választott tag vesz részt, a határozatképességhez tehát négyük jelenléte szükséges.

A választási eljárásról szóló törvény szerint az NVB hét tagját és három póttagját a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja meg, ez 2013 szeptemberében megtörtént. Az Országgyűlés alakuló ülésétől a következő országgyűlési választások időpontjának kitűzéséig a parlamentben frakcióval rendelkező pártok is delegálhatnak egy-egy tagot a testületbe.

Mivel Áder János köztársasági elnök múlt héten kitűzte a parlamenti választás időpontját, a választási eljárási törvény értelmében átalakult az NVB, megszűnt a pártdelegáltak mandátuma. Addig, amíg a választáson induló pártok és nemzetiségek nem állítanak országos listát, a testület munkájában csak az Országgyűlés által választott tagok vehetnek részt.

A pártok jelöltjei február 19-étől gyűjthetik a képviselőjelöltté váláshoz szükséges aláírásokat. Ha egy pártnak sikerül jelöltet állítania legalább kilenc megyében és a fővárosban - legalább 27 egyéni választókerületben -, akkor állíthat országos listát.

Országos listájuk nyilvántartásba vételének jogerőssé válásától a pártok egy-egy tagot delegálhatnak az NVB-be. A nemzetiségi listát állító országos nemzetiségi önkormányzatok is megbízhatnak egy-egy embert a képviseletükkel, de ők csak a nemzetiségeket érintő ügyekben szavazhatnak a bizottságban. Közös lista esetén, függetlenül az abban részt vevő pártok számától, csak egy tagot delegálhatnak a bizottságba.

Az NVB tagjainak száma tehát részben attól függ, hogy a választáson induló szervezetek közül mennyi tud országos listát állítani az országgyűlési választáson.

Az országos lista állítása jogán az NVB-ben helyet foglaló delegáltak megbízatása az Országgyűlés alakuló üléséig tart. Ezután már csak a parlamenti frakcióval rendelkező pártok delegálhatnak jelöltet a bizottságba.

Az NVB független, kizárólag a törvénynek alárendelt szerv, amelynek elsődleges feladata a választási eredmény megállapítása, a választások tisztaságának, törvényességének biztosítása, a pártatlanság érvényesítése és szükség esetén a választás törvényes rendjének helyreállítása.

Általános feladata, hogy iránymutatást adjon ki a választással kapcsolatos jogszabályok egységes értelmezéséért, az egységes joggyakorlat kialakításáért, és megállapítsa a választás országosan összesített eredményét.

Az NVB dönt a hatáskörébe tartozó kifogásokról - így például a külképviseleti választási iroda tevékenységével kapcsolatos kifogásokról is -, valamint az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottságok határozatai elleni fellebbezésekről. Ha törvénysértés jut a tudomására, kezdeményezi a hatáskörrel rendelkező szerv döntését.

Az NVB-nek az országgyűlési választáson további feladatai is vannak: dönt az országos listák és a rajtuk szereplő jelöltek nyilvántartásba vételéről, valamint kisorsolja az országos listák sorszámát.

Az NVB felügyeli a levélben érkezett szavazatok számlálását, és megállapítja a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok levélben szavazásának eredményét.

Az NVB megállapítja, mely jelölőszervezetek érték el a törvényben meghatározott ötszázalékos szavazathatárt; ezen listák jelöltjei juthatnak mandátumhoz. Legkésőbb a szavazást követő 19. napon - április 27-én - megállapítja, hogy a listák jelöltjei közül kik szereztek mandátumot, és megállapítja a választás országos listás eredményét is. Feladata továbbá, hogy kiadja a mandátumot szerző képviselőknek a megbízólevelet.