Ez azt jelenti, hogy a magyarországi görög és ruszin nemzetiségnek szinte biztosan lesz szószólója az új Országgyűlésben, ehhez elegendő, ha legalább egy regisztrált nemzetiségi választójuk érvényes szavazatot ad le a listájukra április 8-án.

Az országgyűlési választáson az országos nemzetiségi önkormányzatok jogosultak arra, hogy országos nemzetiségi listát állítsanak.

A nemzetiségi lista állításához a névjegyzékben nemzetiségi választópolgárként szereplő választók legalább egy százalékának ajánlása volt szükséges. A Magyarországi Görögök Országos Önkormányzata (MGOÖ) esetében ehhez két, az Országos Ruszin Önkormányzat (ORÖ) esetében tíz ajánlás is elég volt, de a legtöbb nemzetiségnek tíznél kevesebb érvényes ajánlásra van szüksége a listaállításhoz.

A jogszabályok szerint ez a gyakorlatban azt jelenti a görög és ruszin nemzetiségnél, hogy a listaállításhoz két, illetve tíz ajánlás elég volt, és egy érvényes szavazat is elég ahhoz, hogy szószólójuk legyen.

Országos lista állításához a nemzetiségeknek legalább három jelöltet kell bejelenteniük, a most nyilvántartásba vett görög listán négy, a ruszin listán kilenc jelölt szerepel. A nemzetiségi szószóló a nemzetiségi listán első helyen szereplő jelölt lesz.

Az országos listát állító nemzetiségi önkormányzatok akkor küldhetnek - szavazati joggal nem rendelkező - szószólót az Országgyűlésbe, ha nem tudtak kedvezményes képviselői mandátumot szerezni. Kedvezményes mandátumot akkor kaphat egy nemzetiség, ha sikerül összegyűjtenie a pártok mandátumszerzéséhez szükséges szavazatok negyedét.

Az országos nemzetiségi önkormányzatok március 6-ig gyűjthetnek aláírást, addig jelenthetik be országos listájukat az NVB-nél.