A bevételi oldalon is 51,2 milliárd forint áll, ahogy a kiadásin is - kezdte ismertetőjét Botka László. Különlegesség azonban, hogy a működésre és a beruházásokra, fejlesztésekre szánt összeg is ugyanakkora, vagyis valamivel több, mint 25 milliárd forint. Botka László magyarázatot is fűzött ehhez az ábrához, hiszen korábban jóval nagyobb volt a működési forrás aránya. Mivel a kormány folyamatos vitái odáig jutottak Brüsszellel, hogy a mostani hét éves uniós költségvetési ciklus első két évében szinte egyáltalán nem tudtunk forrásokat lehívni, így a Szeged rendelkezésére álló 34 milliárd forintból sem tudott a város költeni, igaz, a projekteket előkészítette. Most, hogy végre hozzáférhetünk a forrásokhoz, hatalmas mennyiségű uniós támogatás került be a költségvetésbe, és ennek köszönhető a két kiadási oldal megfeleződése.

A szociális intézkedések közül fontos kiemelni a béremelési alap létrehozását, amely a kormány minimálbér emelésének hatásait hivatott orvosolni. Szeged készülő költségvetésében ugyanis 500 milliós béremelési alapot hozott létre a város vezetése, hogy a januártól kötelezően megemelt béreket ki tudják fizetni az intézményekben. Az új pénzügyi alappal az összetorlódó bérek miatti feszültséget is kezelni szeretnék: azoknak is nő a fizetése, akik nem érintettek a minimálbér-emelésben. A magáncégek közül is többnek komoly gondot jelent, hogy kigazdálkodják a januártól kötelezően megemelt béreket. Az önkormányzatoknál is hasonló a helyzet, hiszen a helyhatóságok a kormányzati elvonások miatt évről évre egyre kevesebb pénzből gazdálkodhatnak, miközben továbbra is kötelezően előír a kormány számukra feladatokat.

A szociális ellátásban részesülők körét is bővíteni tervezik 2017-ben. Január 1-jétől minden szegedi újszülött családja alanyi jogon, egyszeri 25 ezer forintos úgynevezett szülési támogatásban részesül. Az új támogatás bevezetésének két oka van. Az egyik, hogy minden család számára anyagilag megterhelő egy újszülött érkezése és ebben próbál meg az önkormányzat segíteni, a másik pedig az, hogy Magyarországon és így Szegeden is egyre kevesebb gyermek születik. A városban 2011-ben még 1497 gyerek született, 2015-ben pedig csak 1358. Éppen ezért fontos, hogy az önkormányzat a saját erejéhez és lehetőségeihez mérten pénzügyi támogatást adjon a családoknak.

Az önkormányzat bővíteni szeretné a már meglévő támogatások sorát, ezért az idén újabb intézkedések lépnek életbe az idén. Erről a februári közgyűlésen döntenek majd a képviselők. Ezek közül a rezsiköltségek megfizetését segítené az a javaslat, mely a bővítené a jogosultak körét: Az egyszemélyes háztartásban élők számára például - akik jövedelmük jelentős részét a lakás fenntartására fordítják - a lakhatási támogatás alapösszegen felüli támogatást havi 1000 forint helyett 2000 forintra emeli. Különleges méltányossági támogatásra is lehetőség lenne, ha az egyedül élő havi jövedelme nem haladná meg a 85 ezer forintot. Ebben az esetben a havi ezer forintos összeg mellé kétezer forintos kiegészítés járna, így már háromezer forinttal csökkennének a költségek.

Ezt követően a beruházásokat vette sorba a polgármester. Az egyik legfontosabb az a 65 milliárdos beruházás, mely uniós forrásból az egyetem közreműködésével történt, és működését rövidesen el is kezdi. A szegedi lézerközpont a város gazdasági és tudományos életének egyik fellegvára lesz, mely mellett a kormány ígéretei szerint ipari park is létesül. Másik fontos beruházás a fedett uszoda felépítése az Etelka soron, melyre a kormány 4 milliárd forintos támogatást ígért. A teljes költség 6-7 milliárd forintot tesz ki, és a tervek szerint ősszel el is kezdik építeni a létesítményt. A kormány támogatja egy sportcsarnok építését is az uszoda mellett, ami a SZEOL pálya helyén valósulna meg.

Négy milliárd forint jut majd közlekedésfejlesztési beruházásokra. Ebből többek között új kerékpárutak épülnek, a Tisza Lajos körút északi és déli végén pedig korszerű csomópontokat alakítanak ki, a városban összesen 40 megálló is megfiatalodik. Ezen kívül folytatódik az „okos város” program is, melynek részeként korszerűsödik a városi parkolási rendszer.  

Nyolc iskola, valamint 6 bölcsőde és óvoda energetikai felújítására 7,3 milliárd forintot szán a város. Közel 2 milliárdból pedig a közszolgáltatásokat lehet fejleszteni, ennek kertében újítják fel a Budapesti körúti és a Korondi utcai orvosi rendelőket, valamint új egészségházat építenek Kiskundorozsmán.

Cikk: Sz.Gy.