Soltész Miklós azt mondta, a hívő embereknek fel kell emelni a szavukat másokért és magukért is. Mindenféle vallás nyílt vagy burkolt üldözését vissza kell utasítani - fűzte hozzá.

Ugyanakkor "nekünk vallásban, egyházban élő embereknek vissza kell utasítani mindenféle olyan vallási radikalizmust, szélsőséget, ami akár szóban, tanításban, akár sajnos tettekben is megjelenik" - hangoztatta az államtitkár.

Soltész Miklós utalt arra, hogy amikor a konferencián erről beszéltek, mások mellett a norvég nagykövet jelenlétében, Norvégiában egy szélsőséges iszlamista öt embert meggyilkolt.

Szomorú egybeesés, de talán megerősíti azt a törekvést, mennyire fontosak az ilyen megbeszélések a különböző keresztény, zsidó, muszlim felekezetek között, hogy adott esetben egymást is meg tudják védeni - hangoztatta.

Az államtitkár arra kérte a résztvevőket: vigyék el a tanácskozás üzenetét, hogy mind a magyar emberek, mind a magyar egyházak és közösségek, mind a magyar kormány fontosnak tarják ezeket a kérdéseket.

Ugyanakkor - tette hozzá - "mi nem szeretjük gyakorolni ezt a politikailag korrekt beszédet, mi nyíltan és tisztán szeretnénk fogalmazni, amiért sokszor támadást is kapunk, de úgy gondoljuk ez a becsületes, ez a tisztességes".

Soltész Miklós zárszavában kitért a tanácskozás egyik hangsúlyos megállapítására, hogy a vallásos emberek is részei a társadalomnak, értéket termelnek egyénileg és közösségben is.

Ebből kiindulva "megéri a kormányoknak, megéri az országoknak támogatni a vallásokat, az egyházakat materiális és lelki értelemben is. Nagy értéket képviselnek, és hozzájárulnak a társadalom megmaradásához is - hangoztatta az egyházügyi államtitkár a debreceni nemzetközi vallásközi konferencián.