A Pécsi Tudományegyetem Ókortörténeti Tanszékén működő kutatóközpont tudományos tanácskozásának résztvevői a különböző régészeti korszakokban lezajlott vándorlások kutatásának lehetőségeit és értelmezését járják körül - írták a konferenciát ismertető tájékoztatóban.

Az előadások témái között szerepel egyebek mellett a jászok jogszokásainak kaukázusi párhuzamai, a ripa Pannonica - a római Limes magyarországi szakasza - kapcsán vizsgált migrációs jelenségek, a Kárpát-medence bronzkori hitvilágának sztyeppei elemei.

"A hozzánk közel eső, Balkánt átszelő zöldfolyosón, amelyen az utóbbi években a menekültek is érkeztek Európába, az első jelentős vándorlás Anatólia és a Közel-Kelet felől a neolitikum idején, a Kr. e. hetedik évezred utolsó harmadában kezdődött" - hívta fel a figyelmet Fekete Mária, a kutatóközpont tiszteletbeli elnöke.

Azok, akik kiszorultak a termékeny félhold területéről, megtalálták a folyosót a Kárpát-medencébe is a Morava-völgyön keresztül. Az út a mai Belgrádtól délre kettévált, és a Tisza vonalán, illetve a Zsil-völgyén át hatoltak be a medencébe - tette hozzá.

A konferencia foglalkozik a 2011-ben és 2012-ben végzett regölyi ásatás eredményeivel is, ahol egy vaskori sírhalmot tártak fel. A regölyi leletanyag olyannyira tarka képet mutat, hogy újra kellett gondolni eddigi tudásunkat a korai vaskor kezdetéről - jegyezte meg az történész.

Az ókori keleti birodalmak, az asszír és a méd birodalom, Urartu és Frígia háborúskodásai miatt bizonyos csoportok kivándoroltak, és a leletek tanúsága szerint egy kisebb csoport a Dél-Dunántúlra is érkezett. Az emlékek között nemcsak a keleti népcsoport, hanem a kárpát-medencei őslakosok kultúrája, a kimmerek és szkíták hagyatéka, valamint a Kaukázus vidékének sok eleme megtalálható.

A tanácskozáson Gyöngyösi Szilvia, Juhász Laura, Barkóczy Péter és Szabó Géza a regölyi bográcsok fémtani vizsgálatainak eredményeit, valamint a regölyi vasművesség sajátosságait ismertetik előadásukban.

A 2010-ben alakult kutatóközpont tagjai mások mellett a folyóvölgyek, a "zöld folyosók", valamint a Földközi-tenger mint a népeket, a kultúrákat összekapcsoló térség lakóinak anyagi és szellemei kultúráját vizsgálják. Fekete Mária szerint Európé mitológiai története - amelyben a görög főisten, Zeusz bika képében elragadja, és Kréta szigetére viszi a föníciai királylányt - a neolitikum idején zajlott, Keletről Görögország felé tartó migráció jelképeként is értelmezhető.