Felszámolják a rizstermesztés nyomait a Kiskunsági Nemzeti Parkban

Bulvár, 2014.09.02

Szeptemberben elindulnak a munkagépek Soltszentimre határában, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság területéhez tartozó Sáros-réten, hogy felszámolják a rizstermesztés nyomait és helyreállítsák az értékes élőhelyként ismert szikes puszta eredeti felszínét – tájékoztatta az MTI-t a nemzeti parki igazgatóság programfelelőse.

Dóka Richárd elmondta, hogy ez év végéig több mint 30 kilométernyi, egykori rizstelephez tartozó árkot és töltést számolnak fel, melyek akadályozzák a természetes vízmozgást és hozzájárulnak a terület szárazodásához. A felszín helyreállítása olyan fokozottan védett madárfajok életfeltételét is javítja majd, mint például a túzok, az ugartyúk vagy a széki lile.

A munkálatok egy korábbi projekt folytatásának tekinthetők, amely a mostanival szomszédos területen valósult meg 2009-ben. Az élőhely helyreállítását az Új Széchenyi Terv Környezet és Energia Operatív Programjának (KEOP) támogatásával végzi a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság. A Natura 2000 területen zajló természetvédelmi program a kivitelezés ideje alatt mintegy 15 embernek ad munkát – tette hozzá.

Jelezte: a közel 120 millió forint európai uniós támogatásból megvalósuló beruházás részeként elegyengetik az 1950-es évekből megmaradt rizskalitkák töltéseit és felszámolják az otthagyott műtárgyak - vasbeton áteresztő csövek, zsilipek, aknafalak és kerítésoszlopok - maradványait. A hulladékként otthagyott műtárgyak mellett a tájidegen fafajokat és a cserjéket is eltávolítják a területről, az őshonos fák példányait azonban meghagyják, hisz ezek fészkelőhelyül szolgálnak egy különleges és ritka, kis testű ragadozó madárnak, a sólyomfélékhez tartozó kék vércsének. A soltszentimrei szikes pusztán eddig nem volt látogatókat segítő objektum, a projekt keretében ezért egy többszintes madármegfigyelő torony is épül. Így jövőre már minden természetbarát és kiránduló gyönyörködhet a helyreállított tájban, sőt, ha szerencséje van, számos ritka madárfaj példányaiban is – közölte a szakember. Szólt arról is: a természetvédelmi oltalom alatt álló területeken végzett tereprendezéskor mindig fontos szempont, hogy a beavatkozások a lehető legkevésbé zavarják az élővilágot, ezért csak nyár végén, illetve ősszel, a költési időszak után kezdik meg a terepmunkát. Dóka Richárd szerint a környék számos ritka és világszerte veszélyeztetett madárfaj élőhelye, melynek sokat ártottak a bő fél évszázada történt emberi beavatkozások. Az árkok és töltések amellett, hogy akadályozzák a természetes vízmozgást, búvóhelyet kínálnak a rókáknak és borzoknak, melyek elpusztítják a túzok és más földön fészkelő madarak tojásait és fiókáit.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!