A brit jegybank szerdai bejelentésének előzményeként a tavalyi év végén kiderült, hogy a szeptemberben forgalomba hozott, jórészt műanyagalapú ötfontos nyomokban marhafaggyút is tartalmaz. Ez hatalmas felzúdulást keltett a vegetáriánus és vegán életmódot folytatók, valamint a marhahús-feldolgozásból származó termékeket hagyományosan elvető indiai közösségek körében.

Petíció is indult az ötfontos gyártási technológiájának megváltozatására. Az online felhívást szerdáig csaknem 135 ezren írták alá.

A Bank of England szerdán közölte, hogy tiszteletben tartja és rendkívül komolyan veszi az ötfontos marhafaggyú-tartalma miatt az egyes közösségekben felmerült aggályokat, és folyamatos kapcsolatban áll a bankjegy alapanyagát szállító céggel a lehetséges alternatív gyártási eljárások kidolgozása érdekében.

A brit jegybank közölte ugyanakkor azt is, hogy 46 millió fontot (csaknem 17 milliárd forintot) költött az eddig elkészült ötfontosok előállítására, és 24 millió fontot a hamarosan forgalomba kerülő, ugyancsak műanyagalapú tízfontosok már kinyomtatott 275 millió példányára.

A bank közleménye szerint a bankjegyek újranyomtatása ismét ugyanennyibe kerülne, emellett 50 ezer fontot kellene fordítani a jelenlegi állomány biztonságos megsemmisítésére.

A Bank of England szeptember 13-án mutatta be az új ötfontost, amely az első polimer-alapanyagú brit bankjegy, és az idén forgalomba kerül az ugyanilyen anyagból gyártott tízfontos, később pedig a húszfontos is. Az új típusú bankó jóval tartósabb a hagyományos papírpénzeknél, szakértők szerint akár öt évig is használható állapotban marad, nehezebben hamisítható, emellett vízálló jellege miatt akkor sem megy tönkre, ha véletlenül kimossák.

Az ötfontos a legkisebb címletű, egyben a legnagyobb mennyiségben forgalomban lévő brit bankjegy.

A tíz- és húszfontosokon kívül létezik egy 50 fontos címlet is, de ez az Egyesült Királyságon belül alig van közforgalomban.