Az MTI-hez kedden eljuttatott közleményben a Századvég felidézte, hogy 2018 első negyedévében a magyar gazdaság a vártnál gyorsabban, a nyers adatok szerint 4,4, míg a szezonálisan kiigazított adatok szerint 4,7 százalékkal bővült éves összehasonlításban.

A vártnál nagyobb növekedésben a fogyasztás, illetve a beruházások dinamikus bővülése játszott szerepet az első negyedévben, és ezek egész évben a növekedés mozgatórugói lehetnek.

A Századvég előrejelzése szerint a fogyasztás bővülése 2018-ban 5,1, 2019-ben 4,0 százalék lehet, ami elsősorban a reálbérek növekedésének az eredménye, nem pedig a válság előtti időszakra jellemző túlzott eladósodásé.

A foglalkoztatásban az uniós átlagot már elérte a magyar gazdaság, de a fogyasztás bővüléséhez a foglalkoztatás további emelkedése is hozzájárulhat - írja elemzésében a Századvég Gazdaságkutató.

A beruházások az első negyedévben 17,1 százalékkal növekedtek, így a Századvég felfelé módosította az egész évre vonatkozó várakozását: eszerint a beruházások bővülése 2018-ban 12,0, 2019-ben 3,4 százalék lehet. Szerintük ehhez a magánszféra beruházásain kívül az állam beruházásai is nagyban hozzájárulhatnak, amelyeket részben az európai uniós forrásokból finanszírozhatnak. Ugyanakkor 2019-ben a magas bázis és az uniós források tetőzése már alacsonyabb növekedést okozhat - hívja fel a figyelmet a Századvég.

A gazdaságkutató prognózisa szerint az export volumene 2018-ban 5,6 százalékkal, 2019-ben pedig 5,1 százalékkal emelkedhet, miközben az import bővülése rendre 6,2, illetve 4,3 százalék lehet. Így 2018-ban a külkereskedelmi egyenleg a belső kereslet növekvő importigénye miatt még nem tud hozzájárulni a gazdasági növekedéshez, 2019-ben azonban már igen.

Nem változott a gazdaságkutató inflációs előrejelzése: bár az év eddigi részében a pénzromlás üteme a minimális mértékben elmaradt a prognózistól, a forint gyengülése és az olajárak növekedése az év hátralévő részében gyorsíthatja. Így a pénzromlás üteme 2018-ban 2,6 százalék, míg 2019-re 3,1 százalék lehet - olvasható a Századvég közleményében. Amennyiben a forint gyengülése tartós marad, az infláció tartósan 3 százalék felett lehet - következtet a zrt.

A gazdaságkutató várakozásai szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2019 végéig nem változtat a monetáris kondíciókon, ám az előző prognózisához képest nőtt egy esetleges szigorítás valószínűsége abban az esetben, ha a forint gyengülése tartós marad, és ez az inflációra is hatást gyakorol. A kamatemelési ciklus kezdete azonban várhatóan akkor következik be, ha már az Európai Központi Bank is szigorítja monetáris politikáját.

A gazdaságkutató szerint a költségvetési deficit várhatóan 2018-ban és 2019-ben is a 3 százalékos cél alatt maradhat, az idén 2,0, jövőre 1,6 százalék lehet, alacsonyabb a költségvetési előterjesztésben szereplőnél.

Amennyiben a kormányzat takarékos fiskális politikát folytat, akkor a hiány ennél is kedvezőbben alakulhat, amely egy későbbi, kedvezőtlenebb gazdasági környezetre való felkészülés szempontjából hasznos lehet - mutat rá a Századvég.

A Brexit mellett egyre több más tényező is kockázatot jelent, például a protekcionista gazdaságpolitika az Egyesült Államokban, az olasz és a spanyol belpolitikai bizonytalanság, valamint az Egyesült Államok és Irán közötti feszültség.

A Századvég elemzésében rámutat arra is, hogy az elmúlt időszakban a forint árfolyama érdemben gyengült az euróhoz képest. Ha ez tartós marad, az bár az export számára kedvező, a magasabb infláció miatt a fogyasztást fékezheti, illetve elősegítheti a munkaerő külföldre áramlásának felgyorsulását. A forint tartós gyengülése a Magyar Nemzeti Bankot beavatkozásra késztetheti, ami szintén lassíthatja a növekedést - közölték.