A tárcavezető kiemelte: a döntéssel eleget tettek az Európai Bizottság kötelező rendelkezésének.
Szlovénia az évtized elején súlyos bankválsággal szembesült, amely a túlzott kockázatviselés, az állami tulajdonú bankok alacsony színvonalú irányítása, illetve a nem kellően hatékony felügyeleti eszközök miatt alakult ki.
Az euróövezeti ország bankrendszerének szanálását 2013 decemberében hagyta jóvá az EU bizottsága, így a kormány összesen 3,3 milliárd euróval tőkésítette fel a - döntő részben állami tulajdonban lévő - bankokat, hogy elkerüljék az összeomlást a rossz hitelek miatt.
Az EU bizottsága ugyanakkor előírta, hogy ezeket a bankokat részben vagy teljes egészükben privatizálni kell, az NLB esetében 25 százalékos állami tulajdonrész megmaradását engedélyezte.
Szlovénia eddig kétszer halasztotta el a NLB privatizációját: először 2016 szeptemberében, majd 2017 októberében.
Az NLB 2017-ben megduplázta profitját az előző évhez képest, részben annak a hatására, hogy csökkent a rossz hitelek aránya.
A jelenleg még 100 százalékban állami tulajdonban lévő bank tavalyi adózott eredménye 225,1 millió euró volt az egy évvel korábbi 110 millió euró után.
A pénzintézet teljes hitelállományában a rossz hitelek aránya 9,2 százalékra csökkent a múlt év végére az egy évvel korábbi 13,8 százalékról.
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!