A Vízparti Élet Háza előtti rendezvényen Czerván György elmondta, hogy a tájgazdálkodásban gyökerező magyar termelési hagyományok, a kíméletes földhasználat, a mezőgazdasághoz kötődő ünnepek és népszokások évszázadok óta formálják a tájegységek arculatát, a Kárpát-medence kultúráját.

Arról is beszélt, hogy az Európai Uniós közös agrárpolitikájának középpontjába is a környezet- és természetvédelem került, ezért az Unió vezetői úgy döntöttek, hogy a közvetlen támogatások bizonyos százalékát kifejezetten az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokra kell fordítani. V. Németh Zsolt, az FM környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy vízi élőhelyek mutatják meg a legjobban és leggyorsabban a környezet változásait, amire példaként hozta, hogy a hetvenes évekhez képest harmadával csökkent a vizes élőhelyek növényi és állati populációja. Az államtitkár szavai szerint Magyarország egyre többet áldoz környezetvédelemre. Kifejtette, hogy az elmúlt uniós költségvetési időszakban 2300 milliárd forint jutott erre a területre, a jelenlegi időszakban 2800 milliárd forint a környezet és természetvédelemre biztosított forrás. Hozzátette, hogy az agrárium zöldítési részét is számba véve az összeg hozzávetőlegesen 3400 milliárd forintra nő. A Föld Napja rendezvény megnyitása után V. Németh Zsolt és Czerván György Pro Natura díjakat és miniszteri okleveleket adott át. A Magyar Tájdíjat Mátraderecske Községi Önkormányzata vette át a Palócföld ősereje Tájfejlesztési, közösségi mintaprogram az élhető faluért című pályázattal elért eredményéért.