Az üzleti és pénzügyi átalakítás április 1-jétől öt százalékos autópályadíj-növekedést irányoz elő, továbbá lehetőséget biztosít még 10 százalékos drágulásra a szezonban.

Oleg Butkovic tengerészeti, közlekedési és infrastrukturális miniszter ezt azzal magyarázta, hogy a Horvát Autópályák Vállalat (HAC) óriási adósággal küzd, amelyet saját bevételeiből nem tud fedezni.

A HAC kötelezettségei 5,2 milliárd euróra rúgnak. Csak az idén 1,14 milliárd euró törlesztőrészletet kell visszafizetnie, jövőre pedig még többet - hangsúlyozta a tárcavezető. Az ágazat adóssága az államadóság 13,5 százalékát teszi ki, a bevételek pedig nem elegendőek arra, hogy a következő öt évben fedezzék a hiteleket - tette hozzá.

Közölte: azért választották ezt a modellt, hogy elkerüljék az autópályák koncesszióba adását vagy privatizációját, hogy a külföldi tulajdonosok ne emelhessenek ellenőrzés nélkül autópályadíjat. Kiemelte, hogy a reformokat a Világbank is támogatta.

Butkovic jelezte, hogy a reformok három területet érintenek majd: az ágazat irányítását, továbbá a tervezést, finanszírozást és befektetéseket, valamint a vállalatok irányítását.

"Alapvető cél, hogy a reformok hosszú távon stabilizálják a közúti szektort, megakadályozzák az újabb hitelek felvételét, valamint optimalizálják a működést és növeljék a bevételeket" - húzta alá a tárcavezető.

A reformokat a kormány részben 2017-ben és 2018-ban kívánja végrehajtani, a teljes átalakítás 2020-ig történik meg. A tervek szerint összevonják a HAC-ot, a horvát autópályák karbantartását és az útdíjszedést végző vállalatot (HAC-ONC), valamint a Rijeka Autópálya Vállalatot (ARZ).

A horvát autópályákat kezelő vállalatok évek óta fizetésképtelenek és a csődeljárás szélén állnak. Az állam kedvezőtlen, rövid távú hiteleket vett fel magas kamattal, és most nem tudja fizetni ezeket.