A közlemény ismerteti: a monetáris tanács megítélése szerint az inflációs cél fenntartható eléréséhez az alapkamat, valamint a laza rövid és hosszú oldali monetáris kondíciók tartós fenntartása szükséges.

A tanács ülésén Báger Gusztáv, Gerhardt Ferenc, Kardkovács Kolos, Kocziszky György, Matolcsy György, Nagy Márton, Parragh Bianka, Pleschinger Gyula és Windisch László vett részt.

A monetáris tanács szerint a GDP bővülése 2017-et követően 2018-ban is 4 százalék körül alakul, majd az aktuális előrejelzés feltevései mellett 2019-től lassul.

Az előző kamatdöntés óta eltelt időszakban a korábbinál nagyobb volatilitás mellett összességében romlott a nemzetközi pénzpiaci hangulat. A kockázatvállalási hajlandóságot leginkább a beérkező makrogazdasági adatok és a globálisan meghatározó jegybankok jövőbeli monetáris politikájával kapcsolatos várakozások befolyásolták.

A jegybank közleménye szerint a Fed január végén az alapkamat tartása mellett döntött, a piaci szereplők továbbra is márciusra várják a következő kamatemelést. Az Európai Központi Bank részéről előretekintve tartósan laza monetáris kondíciók várhatók. A kelet-közép-európai régióval kapcsolatos befektetői megítélés továbbra is kedvező. A régió országaiban várt inflációs pályák és az inflációs célkövető rendszerek sajátosságai miatt a piaci árazások a régiós jegybankok közötti eltérő monetáris politikai irányultság fennmaradását valószínűsítik.

A hazai hosszú futamidejű papírok hozamfelárai az elmúlt időszakban megfigyelt nemzetközi hozamemelkedés mellett nőttek, hosszabb horizonton vizsgálva azonban az euróövezeti és régiós hozamokhoz viszonyított felárak érdemben csökkentek.

A tanácstagok véleménye szerint az eurózóna inflációs alapfolyamatai visszafogottak maradtak, míg a hazai inflációs alapfolyamatok a várakozásoknak megfelelően továbbra is elmaradnak a maginflációtól. A tanácstagok szerint a dinamikus béremelkedés inflációt növelő hatása változatlanul mérsékelt, és a belső kereslet élénkülésével párhuzamosan az infláció fokozatosan a célra emelkedik.

Kitértek arra: a külső környezet szempontjából megkülönböztetett figyelmet érdemel az olaj világpiaci árának változása, a nemzetközi pénzpiaci környezet alakulása, valamint az Európai Központi Bank (EKB) jövőbeli monetáris politikája. Az Egyesült Államok és az eurózóna hosszú hozamai enyhén tovább emelkedtek, azonban a piaci értékelések szerint továbbra is laza euróövezeti monetáris kondíciók várhatók. Az MNB két új, nem konvencionális eszközének bevezetése és a jegybanki kommunikáció hatására 2017 szeptembere óta a hazai hosszú hozamok az eurózónás és régiós hozamokhoz viszonyítva is jelentősen csökkentek.

A monetáris tanács - a három hónapos betétállomány 75 milliárd forintos mennyiségi korlátjának fenntartása mellett - a 2018 első negyedévére megcélzott átlagos kiszorítandó likviditás mértékét 400-600 milliárd forintos sávban határozta meg, amely megegyezik a 2017. negyedik negyedéves értékkel. A tanács legközelebb 2018 márciusában dönt a kiszorítandó likviditás mennyiségéről.

A testület célja, hogy a laza monetáris kondíciók a hozamgörbének ne csak a rövid, hanem a hosszabb szakaszán is érvényesüljenek. Ennek biztosítása érdekében a jegybank januárban megkezdte a célzott jelzáloglevél-vásárlásokat és a feltétel nélküli, monetáris politikai célú kamatcsere-eszköz tendereket - mutat rá a közlemény.

Az MNB mind a jelzáloglevél-vásárlásokat, mind a monetáris politikai célú kamatcsere-eszközt programszerűen, folyamatosan és hosszú ideig kívánja működtetni, így azok a monetáris politikai eszköztár szerves részét képezik. A tanács előretekintő iránymutatásával összhangban az új eszközök hatékonyan járulnak hozzá a laza monetáris kondíciók tartós fennmaradásához és a pénzügyi stabilitás javulásához. Az inflációs cél fenntartható elérése 2019 közepére várható - olvasható az MNB közleményében.