A monetáris tanács ellenszavazat nélkül támogatta az alapkamat tartását

Gazdaság, 2018.01.10

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa ellenszavazat nélkül támogatta az alapkamat 0,90 százalékon tartását a legutóbbi decemberi ülésén - derül ki a testület ülésének rövidített jegyzőkönyvéből, melyet szerdán publikált a jegybank.

A tanács szintén ellenszavazat nélkül támogatta azt, hogy az egynapos jegybanki betét kamatlába mínusz 0,15 százalékon maradjon, illetve, hogy az egynapos jegybanki fedezett hitel kamatlába és az egyhetes jegybanki fedezett hitel kamatlába 0,90 százalék legyen továbbra is.

A jegyzőkönyv szerint az inflációs cél fenntartható elérése 2019 közepére várható. A tanács megítélése szerint az inflációs cél fenntartható eléréséhez az alapkamat, valamint a laza rövid és hosszú oldali monetáris kondíciók tartós fenntartása szükséges.

A monetáris tanács ülésén Báger Gusztáv, Gerhardt Ferenc, Kardkovács Kolos, Kocziszky György, Nagy Márton, Parragh Bianka, Pleschinger Gyula és Windisch László vett részt. A testület ülésén Matolcsy György jegybankelnök nem volt jelen.

Az ülés rövidített jegyzőkönyvében kitérnek arra: az előző kamatdöntés óta eltelt időszakban a nemzetközi pénzpiaci hangulat összességében kedvező volt. A kockázatvállalási hajlandóságot leginkább az Európai Unió és az Egyesült Királyság közötti tárgyalásokkal kapcsolatos hírek, a kedvező globális növekedési előrejelzések és az európai politikai események befolyásolták. A Fed decemberben az alapkamat további emelése mellett döntött, ugyanakkor a piaci szereplők által árazott kamatpálya nem változott érdemben. Az Európai Központi Bank részéről előretekintve tartósan laza monetáris kondíciók várhatók. A kelet-közép-európai régióval kapcsolatos befektetői megítélés továbbra is kedvező.

A hazai pénz- és tőkepiaci hozamok historikus mélypontjukra csökkentek. A rövid hozamokra jelentős hatást gyakorolt a három hónapos betét állományának korlátozása miatt kiszoruló likviditás, az egynapos jegybanki betét kamatának csökkentése, valamint a forintlikviditást nyújtó jegybanki swapállomány emelkedése és átlagos eredeti futamidejének növekedése.

A hosszú hozamok az elmúlt három hónapban jelentősen mérséklődtek, ami leginkább a jegybank előretekintő iránymutatásának és a jegybanki kamatcsere-eszközök, illetve a jelzáloglevél-vásárlási program novemberi meghirdetésének az eredménye. A magyar hozamgörbe régiós összevetésben is érdemben lefelé mozdult, ugyanakkor nemzetközi összehasonlításban továbbra is meredek.

A monetáris tanács tagjai szerint a dinamikus béremelkedés inflációt növelő hatása továbbra is mérsékelt, és a belső kereslet élénkülésével párhuzamosan az infláció fokozatosan a célra emelkedik. A tanács szerint az inflációs cél fenntartható eléréséhez a laza monetáris kondíciók tartós fenntartása szükséges.

A tanács véleménye szerint a három hónapos betétállomány fokozatos korlátozása betöltötte szerepét és az állomány év végi 75 milliárd forintos mennyiségi korlátja nem csökken tovább. A monetáris kondíciók fenntartásával összhangban a tanács a 2018 első negyedévére megcélzott átlagos kiszorítandó likviditás mértékét (a nem alapkamaton kamatozó jegybanki piaci forint források állományát) 400-600 milliárd forintos sávban határozta meg, amely megegyezik a 2017. negyedik negyedéves kiszorított likviditás értékével.

A tanács legközelebb 2018 márciusában dönt a kiszorítandó likviditás mennyiségéről, a testület célja, hogy a laza monetáris kondíciók a hozamgörbének nemcsak a rövid, hanem hosszabb szakaszán is érvényesüljenek. Ennek biztosítása érdekében 2017. novemberben a tanács két nem konvencionális eszköz ez év januári bevezetéséről döntött, amelyek a monetáris politikai eszköztár szerves részét képezik.

A testület előretekintő iránymutatásával összhangban az új eszközök hatékonyan járulnak hozzá a laza monetáris kondíciók tartós fennmaradásához, azon belül is a hozamgörbe hosszú oldalának alakításához. A döntés értelmében a monetáris tanács feltétel nélküli, 5 és 10 éves futamidejű kamatcsere-eszközt (IRS) vezet be, amelynek 2018 első negyedévére vonatkozó keretösszegét 300 milliárd forintban határozta meg. Emellett az MNB egy célzott programot is indít, amelynek keretében 3 éves vagy annál hosszabb futamidejű jelzálogleveleket vásárol. Az értékpapír-vásárlási program keretösszege a piacon kintlévő mindenkori jelzáloglevél-állomány 50 százalékát teszi ki. Mindkét program segíti a hosszú futamidejű, fix kamatozású hitelek arányának növekedését a gazdaságban.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!