A szlovén kormány jogtalannak tartja az NLB kártérítését a horvát Zágrábi Banknak
Gazdaság, 2018.02.22
A szlovén kormány jogtalannak tartja, hogy egy horvát bíróság ítélete alapján az állami tulajdonban lévő Nova Ljubljanska Banka (NLB) közel egy millió euró kártérítést fizetett a Zágrábi Banknak, amely az NLB helyett kártalanította annak horvát devizabetéteseit.
Miro Cerar szlovén kormányfő a csütörtöki kormányülést követő sajtótájékoztatón elmondta: a horvát bíróság ítélete megsértette a nemzetközi jogot, és nincs összhangban az 1994-ben hozott szlovén alkotmánnyal, amely szétválasztja a Ljubljanska Bank (LB) és a Nova Ljubljanska Banka kötelezettségeit és vagyonát. Előbbi pénzintézet már korábban megszűnt.
Jelezte, hogy a Ljubljanska Banka betéteseinek kártalanítását a jogutódlási folyamat alapján kell rendezni, amelyről 2001-ben megállapodás is született. Hozzátették: Zoran Milanovic volt horvát kormányfő és Janez Jansa volt szlovén kormányfő Horvátország európai uniós csatlakozása előtt megállapodott abban, hogy Horvátország megszüntet minden eljárást a Ljubljanska Bankával szemben.
"A kormány további intézkedéseket hoz, hogy megvédje a Nova Ljubljanska Bankát a horvát bíróságok döntéseinek következményektől" - hangsúlyozta.
A szlovén rádió beszámolója szerint mindössze néhány jogerős ítélet született a horvát bíróságokon, de a lehetséges kár ennél sokkal nagyobb is lehet. Közel 170 millió euró követelésről van szó és ehhez még hozzájönnek az elmúlt harminc év kamatai. Amennyiben több jogerős ítélet is születik, a Nova Ljubljanska Bankának külön alapot kell létrehoznia a nem tervezett költségek kifizetésére, vagy az Európai Központi Bank visszavonhatja az engedélyét. Abban az esetben, ha a bírósági ítéletek alapján végrehajtási eljárást indítanak a bankkal szemben, az a pénzintézeten keresztül működő szlovén vállalatokat is súlyos érintheti - hangzott el.
A néhai Jugoszlávia felbomlása után a szlovén bank visszatartotta azokat a betéteket, amelyeket még korábban helyeztek el a pénzintézetben az időközben külföldi állampolgárrá vált ügyfelek.
A strasbourgi emberi jogi bíróság 2014-es döntése szerint azonban Szlovéniának kártalanítania kell azokat a devizabetéteseket, akik még a titói Jugoszlávia szétesése előtt helyezték el pénzüket a Ljubljanska Banka szlovéniai pénzintézetben, és a szövetségi állam szétesése után nem tudták felvenni betéteiket. A szlovén média akkor arról cikkezett, hogy mintegy 6-7 évet vesz majd igénybe a betétesek kártalanítása.
A Nova Ljubljanska Banka privatizációját - az Európai Bizottság kötelező rendelkezése ellenére - már másodszor halasztotta el a kormány: először 2016 szeptemberben, majd 2017 októberben. Ezért lehetséges, hogy az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) ideiglenesen egy kisebb részesedést vásárol az NLB-ben.
Jelezte, hogy a Ljubljanska Banka betéteseinek kártalanítását a jogutódlási folyamat alapján kell rendezni, amelyről 2001-ben megállapodás is született. Hozzátették: Zoran Milanovic volt horvát kormányfő és Janez Jansa volt szlovén kormányfő Horvátország európai uniós csatlakozása előtt megállapodott abban, hogy Horvátország megszüntet minden eljárást a Ljubljanska Bankával szemben.
"A kormány további intézkedéseket hoz, hogy megvédje a Nova Ljubljanska Bankát a horvát bíróságok döntéseinek következményektől" - hangsúlyozta.
A szlovén rádió beszámolója szerint mindössze néhány jogerős ítélet született a horvát bíróságokon, de a lehetséges kár ennél sokkal nagyobb is lehet. Közel 170 millió euró követelésről van szó és ehhez még hozzájönnek az elmúlt harminc év kamatai. Amennyiben több jogerős ítélet is születik, a Nova Ljubljanska Bankának külön alapot kell létrehoznia a nem tervezett költségek kifizetésére, vagy az Európai Központi Bank visszavonhatja az engedélyét. Abban az esetben, ha a bírósági ítéletek alapján végrehajtási eljárást indítanak a bankkal szemben, az a pénzintézeten keresztül működő szlovén vállalatokat is súlyos érintheti - hangzott el.
A néhai Jugoszlávia felbomlása után a szlovén bank visszatartotta azokat a betéteket, amelyeket még korábban helyeztek el a pénzintézetben az időközben külföldi állampolgárrá vált ügyfelek.
A strasbourgi emberi jogi bíróság 2014-es döntése szerint azonban Szlovéniának kártalanítania kell azokat a devizabetéteseket, akik még a titói Jugoszlávia szétesése előtt helyezték el pénzüket a Ljubljanska Banka szlovéniai pénzintézetben, és a szövetségi állam szétesése után nem tudták felvenni betéteiket. A szlovén média akkor arról cikkezett, hogy mintegy 6-7 évet vesz majd igénybe a betétesek kártalanítása.
A Nova Ljubljanska Banka privatizációját - az Európai Bizottság kötelező rendelkezése ellenére - már másodszor halasztotta el a kormány: először 2016 szeptemberben, majd 2017 októberben. Ezért lehetséges, hogy az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) ideiglenesen egy kisebb részesedést vásárol az NLB-ben.
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!