A miniszter - aki a napokban Washingtonban folytatott tárgyalásai révén az Európai Bizottság kereskedelmi ügyekért felelős tagja, Cecilia Malmström mellett a legnagyobb mértékben járult hozzá ahhoz, hogy az Európai Uniót (EU) egyelőre nem sújtják az acélra és alumíniumra kivetett védővámok - a Deutschlandfunk országos közszolgálati rádiónak azt mondta, hogy "intenzív és koncentrált" tárgyalásokat kell folytatni Donald Trump amerikai elnök kormányával a megemelt vámok alóli mentességre kapott átmeneti időszak végéig, május 1-jéig .

A tárgyalásokkal el kell érni, hogy ne kevesebb, hanem több együttműködés legyen a nemzetközi kereskedelemben, és megerősödjék a világkereskedelmi rendszer.

Az utóbbi évtizedekben a vámok folyamatos csökkenése volt a meghatározó, ami világszerte növelte a jólétet, a globalizáció pedig kölcsönös függőségek hálózatába szervezte a gazdaságokat, ami erősítette a nemzetközi együttműködést. Ezeket az eredményeket nem szabad kockáztatni, és a német kormánynak "kötelessége", hogy mindent megtegyen a piacok nyitottságáért és a kereskedelem szabadságáért.

"Nem akarunk több egyoldalú intézkedést" - húzta alá a gazdasági miniszter, hozzátéve, hogy mindenkivel szemben fel kell lépni, aki megsérti a méltányos világkereskedelem szabályait, mert "a világkereskedelem csak akkor lehet szabad, ha méltányos is".

Donald Trump amerikai elnök március 8-án aláírt két proklamációt, amelyek értelmében péntektől kezdve az acél behozatalát 25 százalékos, az alumíniumét 10 százalékos vámmal sújtja. Az elnök az amerikai gazdaság érdekeivel és az amerikai nemzetbiztonság elsőbbségével indokolta döntését.

Donald Trump azt ígérte, hogy kivétel nélkül minden országra vonatkozni fog a vámfizetési kötelezettség, de szigora enyhült. Mentességet kapott a két szomszédos ország, Mexikó és Kanada - az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezmény (NAFTA) másik két részes tagállama - , és a kivételezett körbe tartozik az EU, Argentína, Ausztrália, Brazília és Dél-Korea is, legalábbis amíg tárgyalnak a végleges egyezségről.

Az Egyesült Államok szövetségesei és vetélytársai egybehangzóan a szabadkereskedelem elleni szabályszerű támadásnak és egyértelmű protekcionista fordulatnak minősítették Donald Trump döntését a védővámok bevezetéséről. Az EU és Kína különösen nehezményezte azt, hogy az amerikai elnök nemzetbiztonsági okokra hivatkozott döntésében.