Az Európai Unió válság utáni pénzügyi szabályozásáról rendezett konferenciát az államkincstár
Gazdaság, 2018.05.25
A régióban az utóbbi tíz év a pénzügyi krízis és az abból való sikeres kilábalás időszaka volt - mondta Mészáros József, a Magyar Államkincstár (MÁK) elnöke pénteken Budapesten, az intézmény által a Pénzügyi szabályozás a válság utáni Európai Unióban címmel rendezett nemzetközi közpénzügyi konferencián.
A kincstár elnöke kifejtette: ennek elemzése és a tanulságok levonása hasznos az elkövetkezendő időszak közpénzpolitikájának alakításakor, ezért rendezték meg - a Magyar Közgazdasági Társasággal közösen - hagyományteremtő céllal a konferenciát.
Elmondta, a kincstár az utóbbi néhány évben jelentős átalakuláson ment át, a magyar államháztartás első számú pénzügyi szolgáltatójává, kizárólagos kifizetőhelyévé vált. A MÁK ma már az önkormányzatok, az állami intézmények finanszírozásától az állampapírok értékesítésén át a társadalombiztosítási ellátások és a vidékfejlesztési, valamint a földalapú támogatások folyósításáig rengeteg feladatot lát el - emlékeztetett az elnök.
Barcza György, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója, az államadósság finanszírozási stratégiáját ismertetve, a hitelesség és a rugalmasság közötti egyensúly megteremtésének fontosságát hangsúlyozta, mondván, a szigorú szabályok merev követésekor nem lehet reagálni a piaci változásokra. Megjegyezte, Lengyelországban máris tanulmányozzák a magyar adósságkezelést.
Ismertetése szerint három alapelv volt: az államadósság csökkentése, a devizaarány mérséklése és a lakossági állampapírpiac fejlesztése. Az ÁKK vezérigazgatója elmondta, az államadósság GDP-hez mért arányát sikerült több mint 80 százalékról 73,6 százalékra mérsékelni. Az Eurostat módszertanának változtatásával magasabb lett az államadósság aránya, egyébként közelebb lenne a 70 százalékhoz - tette hozzá.
Beszélt arról is, hogy a magas, 48,5 százalékos devizaarány instabillá tette a piacot, és nagyon sokba került a költségvetésnek. A lakossági állampapírpiac részesedését sikerült 2 százalékról 25,4 százalékra emelni, ami a legmagasabb az unióban. Most tizenegy lakossági termék van, 6 hónap és 18 év közötti lejárattal, köztük inflációhoz kötött és lebegő kötvények - közölte.
Elmondta, míg korábban Magyarország államadósságának kétharmada külföldi finanszírozású volt, mostanra megfordult az arány, a belföldi finanszírozás aránya 63 százalék, a külföldié már csak 37 százalék. Ez nagyrészt annak köszönhető, hogy a deviza részarányt csökkentették. Idén a devizaarány 20 százalék alá süllyedhet, de már a 22 százalék is történelmi rekord, az ország 45 éves problémát oldott meg ezzel - fejtette ki Barcza György.
Elmondta, a kincstár az utóbbi néhány évben jelentős átalakuláson ment át, a magyar államháztartás első számú pénzügyi szolgáltatójává, kizárólagos kifizetőhelyévé vált. A MÁK ma már az önkormányzatok, az állami intézmények finanszírozásától az állampapírok értékesítésén át a társadalombiztosítási ellátások és a vidékfejlesztési, valamint a földalapú támogatások folyósításáig rengeteg feladatot lát el - emlékeztetett az elnök.
Barcza György, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója, az államadósság finanszírozási stratégiáját ismertetve, a hitelesség és a rugalmasság közötti egyensúly megteremtésének fontosságát hangsúlyozta, mondván, a szigorú szabályok merev követésekor nem lehet reagálni a piaci változásokra. Megjegyezte, Lengyelországban máris tanulmányozzák a magyar adósságkezelést.
Ismertetése szerint három alapelv volt: az államadósság csökkentése, a devizaarány mérséklése és a lakossági állampapírpiac fejlesztése. Az ÁKK vezérigazgatója elmondta, az államadósság GDP-hez mért arányát sikerült több mint 80 százalékról 73,6 százalékra mérsékelni. Az Eurostat módszertanának változtatásával magasabb lett az államadósság aránya, egyébként közelebb lenne a 70 százalékhoz - tette hozzá.
Beszélt arról is, hogy a magas, 48,5 százalékos devizaarány instabillá tette a piacot, és nagyon sokba került a költségvetésnek. A lakossági állampapírpiac részesedését sikerült 2 százalékról 25,4 százalékra emelni, ami a legmagasabb az unióban. Most tizenegy lakossági termék van, 6 hónap és 18 év közötti lejárattal, köztük inflációhoz kötött és lebegő kötvények - közölte.
Elmondta, míg korábban Magyarország államadósságának kétharmada külföldi finanszírozású volt, mostanra megfordult az arány, a belföldi finanszírozás aránya 63 százalék, a külföldié már csak 37 százalék. Ez nagyrészt annak köszönhető, hogy a deviza részarányt csökkentették. Idén a devizaarány 20 százalék alá süllyedhet, de már a 22 százalék is történelmi rekord, az ország 45 éves problémát oldott meg ezzel - fejtette ki Barcza György.
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!