A monetáris tanács előrejelzése szerint a 3 százalékos inflációs cél fenntartható elérése az eddig vártnál fél évvel később, 2019 elejétől várható, egyebek mellett az újonnan bejelentett áfa-csökkentések miatt. A kamatdöntést követően kiadott közleményben a testület ismét jelezte, hogy amennyiben az infláció tartósan elmarad a céltól, a tanács kész a monetáris kondíciók további lazítására nem-hagyományos, célzott eszközökkel.

A monetáris tanács tovább csökkentette a három hónapos betétállomány maximális értékét, az eddigi 500 milliárd helyett 300 milliárd forintban korlátozta a harmadik negyedév végi állományt. A lépést a betéti eszközből kiszorított likviditás mennyiségének szinten tartásával és ezáltal a kialakított laza monetáris kondíciók fenntartásával indokolták.

Legfrissebb inflációs jelentésének ugyancsak kedden közölt fő számai szerint az MNB 2,4 százalékra csökkentette a korábban várt 2,6 százalékról idei inflációs prognózisát, a 2018-ast pedig 3,0 százalékról 2,8 százalékra módosította. A jegybank változatlanul 3,6 százalékos növekedést vár idén és 3,7 százalékost jövőre.

Az előző, márciusi inflációs jelentéshez képest nem változott a 2019-re szóló előrejelzés: 3,0 százalékos inflációra és 3,2 százalékos GDP-növekedésre számít két év múlva az MNB.

A tanács kamatdöntés után kiadott közleménye szerint a globális infláció 2016 végén elindult emelkedése az elmúlt hónapokban megállt. Az Európai Központi Bank csökkentette a következő évekre vonatkozó inflációs előrejelzését, ezzel összhangban a külső infláció hosszabb ideig alacsony maradhat.

Kitérnek arra: a nyári hónapokban a fogyasztóiár-index a jelenlegi szint közelében marad, és az év végéhez közeledve lassan emelkedik. A lakossági fogyasztás bővülése kisebb részben a maginfláció növekedéséhez, nagyobb részben a külkereskedelmi mérlegtöbblet csökkenéséhez vezet. Az árszínvonal emelkedését a mérsékelt, külföldről begyűrűző infláció és a historikusan alacsony inflációs várakozások mellett az újonnan bejelentett áfacsökkentések is lassítják - írták.

Az első negyedévében a gazdaság 4,2 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához képest. A második negyedévben a beérkező havi adatok alapján várhatóan folytatódik a bővülés - áll a közleményben. A monetáris tanács a következő években stabilan 3-4 százalék közötti éves növekedésre számít, amelyhez megfogalmazásuk szerint nagyban hozzájárulnak az MNB és a kormány növekedésösztönző programjai.

A 2017. március végén lezárult növekedési hitelprogram kivezetését követően a piaci hitelezésre való átállást a 2016 elején megkezdett, majd 2017 májusában kibővített piaci hitelprogram (php) biztosítja. Ennek következtében a mikro-, kis- és középvállalati szektor hitelezése középtávon is a fenntartható növekedéshez szükséges 5-10 százalékos sáv felső felében maradhat - jegyezték meg.

A közlemény szerint az előző kamatdöntés óta eltelt időszak nagy részében kedvezően alakult a nemzetközi pénzpiaci hangulat. A kockázatvállalási hajlandóságot elsősorban a francia választások, az OPEC vártnak megfelelő olajár megállapodása, valamint a Fed és az EKB monetáris politikájával kapcsolatos várakozások befolyásolták. Az eurózóna esetében a kamatpályára vonatkozó piaci várakozások lefelé tolódtak, míg a Fed várt kamatpályája nem változott érdemben.

A három hónapos betét állományának korlátozása miatt kiszoruló likviditás továbbra is jelentős hatást gyakorolt a hazai pénzpiaci hozamokra, így a három hónapos BUBOR historikus mélyponton maradt. A rövid állampapírpiaci hozamok nem változtak jelentősen, míg az állampapírpiaci hozamgörbe középső és hosszú szakaszán csökkenés volt megfigyelhető. A 3 és 5 éves hozamok historikus mélypont közelében alakulnak. A magas külső finanszírozási képesség és a külső adósságállomány csökkenése tartósan mérsékli a magyar gazdaság sérülékenységét - írták.

A monetáris tanács értékelése szerint a nemzetközi pénzügyi környezet alakulásával kapcsolatos bizonytalanság változatlanul körültekintő monetáris politikát indokol.

A tanács a 2016 júliusában kibővített monetáris politikai eszköztár működését sikeresnek ítéli, a három hónapos betétállományra bevezetett korlátot és annak esetleges jövőbeli változtatását az eszköztár szerves részének tekinti - olvasható a közleményben.