Hangsúlyozta, hogy a tőzsde csökkenti a vállalati finanszírozás hosszú távú költségeit, hatékony módja az iparágak közötti tőketranfszernek, támogatja az innovációs folyamatot, emellett stabilabb és ellenállóbb pénzügyi rendszert hoz létre. Hiába hiteleznek jól bankok, finanszírozzák a vállalatokat, vannak olyan területek, ahol a pénzintézetek nem tudnak megjelenni, ezt az űrt pedig a tőzsde töltheti be - fűzte hozzá

Végh Richard jelezte: az elmúlt időszakban jelentős változások történtek a Budapesti Értéktőzsdén, ennek köszönhetően a BÉT még inkább várja a lakossági befektetőket.

Végh Richárd elmondta: a BÉT nemrég elfogadott, új stratégiája három fő célt jelöl ki: erős helyi ökoszisztéma kiépítését, új szolgáltatások bevezetését, illetve a kis- és középvállalatok (a kkv-kat) segítését a tőzsdére lépésben.

Mint mondta, bár a bevétel nagy része a nagyvállalatoktól származik, a BÉT vezetése mégis úgy gondolja, hogy a hosszú távú üzleti érdek a kisebb cégek támogatása, hiszen ezek közül számos vállalkozás jelentős potenciállal rendelkezik.

Szavai szerint pezsgés van a tőzsde körül: az utóbbi időszakban sok új kibocsátó jelent meg, de sok cég használta tőkebevonásra is a BÉT-et. Míg 2015-ben a részvénypiac átlagos napi forgalma 8,5 milliárd forint volt, idén már 11,2 milliárd forintra emelkedett. Jelentős változás az is, hogy most már hét - korábban négy - olyan tőzsdei társaság szerepel a börzén, amelynek napi átlagforgalma eléri a 100 millió forintot.

Kiemelte: a BÉT GDP-arányos kapitalizációja ezzel párhuzamosan 14,7-ről 20,6 százalékra emelkedett, ami annak köszönhető, hogy míg 2013 és 2015 között 31 milliárd forint tőkeemelés volt a tőzsdén, 2016 és 2018 között az érték 130 milliárd forint közelébe emelkedett.

A BÉT elnök-vezérigazgatója optimistán ítéli meg a következő évek tőzsdei megjelenéseit, egyre több cég számára jelent valódi finanszírozási megoldást a tőzsdei jelenlét. Jelezte: a BÉT elindította az Xtendet, az új kkv-piacot, emellett a londoni tőzsdével együttműködve úgynevezett ELITE programját, a két tőzsde közös pénzügyi oktatási projektjét vállalkozások számára. Egymilliárd forintból új mentoring programot is indított a börze, és a szabályozott ingatlanbefektetési társaságokat (sziteket) is elindították - sorolta az elnök-vezérigazgató.

A lakossági befektetők aktívabbak lettek a parketten, de a lakosság nettó pénzügyi vagyonának csupán 1,7 százaléka van tőzsdei részvényekben - mondta. Megjegyezte, hogy ez nagymértékű növekedés ugyan a korábbi évekhez képest, de még bőven van hova fejlődni. Lengyelországban ez az arány 2,8, Svédországban 6,7 százalék, míg Finnországban 12,37 százalék. Ugyanakkor a BÉT-en 10 év alatt 43,7 százalékos reálhozamot lehetett elérni, 15 év alatt 86,8, míg 20 év alatt 79,64 százalékot, így a lakosság számára kedvező befektetési eszközök lehetnének a tőzsdei részvények - emelte ki Végh Richárd.

Wolf László, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese elmondta: a bank már 17 millió ügyfelet szolgál ki 9 országban, az OTP féléves profitja mintegy 500 millió euró volt, ami jó alap a további bővüléshez. Az OTP mostani értéke 9 milliárd eurót ér el, azaz 10 milliárd dollárt, ami 1995-ös tőzsdére lépéskor még csak 300 millió dollár volt. A növekedés nagy részét az elmúlt évben az akvizíciók adták. Kiemelte: csak oda megy a bank, ahol jelentősen tudnak nőni, Bulgáriában például a legnagyobb bank lesz az OTP, és Albániában is jelen lesz a hitelintézet.

Elmondta: olyan területek felé is nyitnak, ahol eddig nem szerepeltek, ezért is vásárolták meg többek között a szállás.hu portált.

Rámutatott: az OTP szeretne aktívabban részt venni az állampapírok forgalmazásában, és hozzátette, nem szükséges új állampapír-értékesítő csatornákat kiépítenie az államnak.

A hitelezésről kifejtette: a problémás és kockázatos hitelek aránya jelentősen csökkent az OTP-csoportban, az elmúlt évekhez képest sokkal jobb a hitelállomány minősége. A hitelportfólió sokkal "válságállóbb" lett, így egy esetleges újabb pénzügyi válság már nem okozna akkora gondot, mint 2008-2009-ben - mondta Wolf László.