Az uniós statisztikai hivatal (Eurostat) hétfőn azt közölte, hogy az euróövezetben a GDP-arányos államháztartási deficit 0,9 százalékra süllyedt a 2016-ban elért 1,5 százalékról, az unióban pedig 1 százalékra mérséklődött az előző évi 1,6 százalékról.

A GDP-arányos államadósság mértéke az euróövezetben a 2016-ban mért 89 százalékról 86,7 százalékra csökkent tavaly, az Európai Unió egészében pedig 83,3 százalékról 81,6 százalékra esett.

Az államháztartás többlettel zárt Máltán (+3,9 százalék), Cipruson (+1,8 százalék), Csehországban (+1,6 százalék), Luxemburgban (+1,5 százalék), Svédországban és Németországban (egyaránt +1,3 százalék), Hollandiában (+1,1 százalék) Dániában (+1 százalék), Bulgáriában (+0,9 százalék) Görögországban és Horvátországban egyaránt (+0,8 százalék), Litvániában (+0,5 százalék), Szlovéniában pedig egyensúlyban voltak a kiadások és a bevételek.

A legkisebb GDP-arányos hiányt Írországban és Észtországban (egyaránt -0,3 százalék), Lettországban (-0,5 százalék) és Finnországban (-0,6 százalék) mutatták ki.

Két országban volt 3 százalékos, vagy annál nagyobb a GDP-arányos államháztartási hiány: Spanyolországban (-3,1 százalék) és Portugáliában (-3 százalék).

A múlt év végén Észtországnak volt a legkisebb mértékű, 9 százalékos GDP-arányos államadóssága, majd Luxemburg (23 százalék), Bulgária (25,4 százalék), Csehország (34,6 százalék), Románia (35 százalék ) és Dánia következett 36,4 százalékkal.

Tizenöt tagállam esetében haladta meg a 60 százalékos küszöböt a GDP-arányos államadósság, a legrosszabb helyzetben Görögországban volt 178,6 százalékkal, majd Olaszország következik 131,8 százalékkal, Portugália 125,7 százalékkal, Belgium 103,1 százalékkal és Spanyolország 98,3 százalékkal.

Az Eurostat által kiadott statisztika szerint Magyarország államadóssága a tavalyi év végén 28 095 665 milliárd forint volt, ami a GDP 73,6 százalékának felelt meg. Az államháztartási hiány a tavalyi év végén 746 319 milliárd forint volt, ami a GDP 2,0 százalékát tette ki.

Az Eurostat adatai megfeleltek a KSH korábban közölt számaival.

Az Eurostat Magyarország esetében ugyanakkor fenntartásait fejezte ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványainak államháztartási besorolását illetően. Az Eurostat megítélése szerint ugyanis az MNB alapítványainak és azok leányvállalatainak eszközeit a központi költségvetés részeként kell kezelni.

Ugyanakkor az Eurostat visszavonta az Eximbank besorolásával kapcsolatos fenntartásait, miután a KSH az államháztartás részeként vette számításba az Eximbankot.