Kiemelte: a gazdaság nem tudott a várt mértékben bővülni az idén, elsősorban az energia termelés téli nehézségei, majd a nagy meleg és a szárazság miatt, amely a mezőgazdaságra súlyos csapást mért. Az IMF mindazonáltal nem változtatott a 2018-as, 3,5 százalékos előrejelzésén.

Az év végén jár le Szerbia Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kötött, 1,2 milliárd eurós, hároméves készenléti hitelről szóló megállapodása. Az IMF a hitelről szóló megállapodás keretében egyebek mellett azt kérte Szerbiától, hogy csökkentse az államadósságot, amely most a bruttó hazai termék (GDP) 65,2 százalékát teszi ki, csökkentse az óriásira duzzadt állami adminisztrációt és számolja fel a veszteséges állami vállalatokat.

James Roaf rámutatott, hogy Szerbia idei pénzügyi gazdálkodása lehetővé teszi, hogy a közszférában dolgozók béreinek növeléséről, valamint a nyugdíjak emeléséről, illetve adócsökkentésről tárgyaljanak. Erre utalt kedden Ana Brnabic miniszterelnök is, aki már tényként közölte, hogy a kormánya kész jelentősen növelni a közszférában dolgozók bérét, és a legnagyobb béremelésre az oktatásban dolgozók számíthatnak.

Ana Brnabic néhány nappal júniusi megválasztása után arról beszélt, előfordulhat, hogy Szerbia nem kér újabb hitelt az IMF-től. Akkor azt mondta: "jó, ha van valaki, aki a reformok ritmusát és tempóját diktálja, akivel a legfontosabb célokról lehet beszélgetni, ugyanakkor az IMF néha a szükségesnél szigorúbban lép fel, így egy esetleges újabb megállapodás akár akadályozhatná is növekedést".