A közlemény felidézi: a Kúria 2013. december 16-án hozta meg jogegységi határozatát a devizaalapú kölcsönszerződésekről. Az azóta eltelt időszakban a bíróságok több ezer perben alkalmazták ezt a bíróságokra kötelező iránymutatást. Az utóbbi időben azonban a bírói gyakorlatban - beleértve a Kúria egyik eseti döntését is - újabb értelmezést igénylő kérdések fogalmazódtak meg, hogy egy konkrét fogyasztói kölcsönszerződés milyen feltételek mellett minősül devizaalapúnak.

A Kúria polgári kollégiuma ezért vitatja meg, szükséges-e e kérdésben újabb jogegységi eljárás, és ha igen, milyen eljárási keretek között történjen: öttagú jogegységi tanács vagy a Kollégium, mint jogegységi tanács folytassa le az eljárást.

A Kúria polgári kollégiuma jogegységi határozatában kimondta: a devizaalapú kölcsönszerződés önmagában az adóst terhelő árfolyamkockázat miatt nem ütközik jogszabályba, sem jó erkölcsbe, nem uzsorás és nem színlelt szerződés.

A devizaalapú kölcsönszerződések olyan szerződések, amelyekben az adós az adott időszakban irányadó forintkölcsönnél kedvezőbb kamatmérték mellett devizában adósodott el, amiből következően ő viseli az árfolyamváltozás hatásait, a szerződési terhek szerződés megkötését követő - előre nem látható - egyoldalú eltolódása az érvénytelenség körében nem értékelhető - ismertette Wellmann György, a kollégium vezetője.

A döntés szerint, "ha a bíróság a szerződés érvénytelenségét állapítja meg, elsősorban a szerződés érvényessé nyilvánítására kell törekednie". Így, ha a bíróság a szerződés valamely rendelkezését érvénytelennek találja, ám a szerződés e nélkül is teljesíthető, akkor az érvénytelen kikötés nem vált ki joghatást, a szerződés pedig egyebekben változatlan feltételekkel köti a feleket.

A jogegységi döntés célja az volt, hogy a több ezer folyamatban lévő perben elősegítse az egységes szempontok szerinti elbírálást.