Ezáltal az innovatív magyar vállalkozások könnyebben és gyorsabban szerezhetnek versenyelőnyt nyújtó szabadalmat exportjuk célországaiban - tették hozzá.

A közleményben felidézték, hogy a Visegrádi Szabadalmi Intézet, amelyet a négy visegrádi ország kormányközi szervezetként hozott létre, budapesti székhellyel, 2016. július 1-jén kezdte meg a működését. A VSZI a Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) által elismert nemzetközi kutatási és elővizsgálati hatóság.

A VSZI célja, hogy elősegítse a bekapcsolódást a nemzetközi szabadalmi rendszerbe a közép-kelet-európai régió bejelentői számára. A szervezet előnyei között példaként említették, hogy az intézettel magyar, cseh, lengyel és szlovák nyelven is adott a kapcsolattartás lehetősége. A VSZI másik vonzerejét a költséghatékonyság adja az európai szabadalmak megszerzésénél, ugyanis a kutatás díjának 40 százaléka visszaigényelhető, ha egy korábbi magyar nemzeti bejelentés nyomán már rendelkezésre áll az SZTNH által készített újdonságkutatási jelentés.

Arról is beszámoltak, hogy a VSZI 2016-ban 14, 2017-ben pedig már 123 kutatási jelentést állított ki. A kérelmek kétharmad részét nemzeti nyelven adták be, egyharmad részét angolul. A 2017-ben beérkezett kérelmek 48 százaléka lengyel, 30 százaléka magyar, 17 százaléka cseh, 5 százaléka pedig szlovák volt.

Az SZTNH az MTI érdeklődésére közölte: ha a V4 országok valamelyikében élő feltaláló külföldön, több országban is szabadalmaztatni kívánja találmányát, innovatív megoldását, akkor első körben annak újdonságáról kell megbizonyosodnia. A nemzetközi újdonságkutatás elvégzésére a VSZI is választható. A kutatási jelentés birtokában a feltaláló eldöntheti, hogy érdemes-e exportpiacokon is terjeszkednie.