A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtök reggel kiadott jelentése szerint márciusban a bruttó átlagkereset 400 ezer 400 forint volt, 9,0 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. Az első negyedévben a bruttó és a nettó átlagkereset is 9,1 százalékkal nőtt éves összehasonlításban, a reálkereset 4,6 százalékkal emelkedett a fogyasztói árak első negyedévi, 4,3 százalékos növekedése mellett.

Horváth András, a Takarékbank vezető elemzőjének véleménye szerint a világgazdasági dekonjunktúra némileg már az év első két hónapjában is éreztette hatását a bérdinamikán, de nagy valószínűséggel a makrogazdaságnak ez a szegmense lesz az, amely a legkevésbé látványosan fogja megérezni a leállások hatásait és azt is jelentős látenciával. A munkaerő-kínálat várható megugrása a bérnövekedés eddigi erős dinamikáját lassítani fogja, de a fordulatnak minimális az esélye, mert egyrészről a bérek lefelé meglehetősen rugalmatlanok, másrészt jogszabályi kötelezettség, illetve az idei évre már elfogadott jelentős béremelési megállapodások érvényesülni fognak.

Ebben az évben a teljes bérdinamikát a munkaerő-kínálat növekedéséből az új belépők gyengülő alkupozíciójából, a bizonyos szektorokban továbbra is meglévő erős keresletből, valamint a jogszabályi kötelezettségekből és megállapodásokból eredő béremelési kötelezettségek és a jelentősen forgalom érzékeny szektorokban a kiesés miatt átmenetileg csökkentett bérszintek együttes hatása fogja meghatározni, de így is valamivel 7 százalék felett alakulhat az idei bérdinamika - vélekedett a Takarékbank szakértője.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője rámutatott, az elbocsátások ellenére a bérdinamika a jelenlegi 8-9 százalékos szint környékén ragadhat, ám ez nem mutatja a teljes képet. Azok ugyanis, akik a válság miatt nem teljes munkaidőben dolgoznak, nem jelennek meg a statisztikában, pedig a bértámogatás ellenére is kevesebb fizetést vihetnek haza, vagyis a valós bérkiáramlás a bérstatisztikánál rosszabb képet mutat.

Kitért arra is, hogy a bérnövekedés üteme január óta gyakorlatilag azonos. Legutóbb 2016-ban volt arra példa, hogy három egymást követő hónapban is egyszámjegyű maradjon a keresetbővülés. A versenyszférában mérséklődött a bérnövekedés üteme az előző hónaphoz képest. Emellett jelentős, közel 2,5 százalékos csökkenést mért a KSH az alkalmazásban állók létszámában.

Molnár Dániel, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági elemzője szerint az átlagkereset korábbi években megszokottnál lassabb emelkedését a gazdasági lassulás következtében enyhülő munkaerőhiány okozhatta. Figyelmeztetett: a válság elsősorban azokat az ágazatokat, például a turizmust, érinti, ahol az átlagbér elmarad az országos szinttől, így az elbocsátások az összetételhatás nyomán emelhetik az átlagos kereset értékét.

A lassulás ellenére továbbra is dinamikus béremelkedéshez nagyban hozzájárult a minimálbér és a garantált bérminimum év eleji, 8 százalékos emelése, míg a korábbi éveknél lassabb ütemet a gazdasági lassulás következtében enyhülő munkaerőhiány okozhatta. Az eddig megjelent adatokban a koronavírus hatása még csak minimálisan jelenhetett meg, annak szerepe a következő hónapokban felerősödhet. Várhatóan egyre kevesebb vállalat tud majd bónuszokat, prémiumot fizetni a munkavállalóinak, ami mérsékelheti az átlagbér növekedési ütemét. Az elmúlt időszakban megszokott dinamikus reálbér-emelkedésre csak a gazdaság helyreállása után lehet számítani - tette hozzá a Századvég elemzője.

Németh Dávid a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője előrebocsátotta, hogy ebben az évben a járvány és az abból adódó munkanélküliség fékezi majd a bérdinamikát. Ő is azt emelte ki, hogy az előző két hónapban látott bérstatisztikához passzol a márciusi adatsor, azaz a minimálbér és a garantált bérminimum emelkedése húzta fel az átlagbéreket, a járvány hatása egyelőre csak részben látható a számokon.

A K&H elemzője szerint a tavalyi kiemelkedő, több mint 11 százalékos béremelkedéshez, valamint a reálbérek tavalyi, 7,7 százalékos növekedéséhez képest kevésbé lesz tempós idén a bérdinamika. A koronavírus-járvány miatt megugrik a munkanélküliség, emiatt - az utóbbi évekkel ellentétben - a cégeken nem lesz kényszer, hogy emeljék béreket - tette hozzá. A szakember szerint a reálbéreknél az év egészében 5 százalék körüli emelkedés lehet a reális.