Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője szerint a jövő év közepén először a nem-konvencionális eszközök visszavonására, illetve az egynapos kamatok (kamatfolyosó) lassú emelésére kerülhet sor. Úgy vélte, az alapkamat lassú, fokozatos növelése 2020 közepén kezdődhet el.

A tartósan laza monetáris kondíciókat a nemzetközi környezet egyre kevésbé támogatja, az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed fokozatosan emeli a kamatokat, illetve az idén decemberig folytatódik az Európai Központi Bank (EKB) eszközvásárlási programja havi 15 milliárd eurós összeggel - emelte ki Suppan Gergely, aki szerint az EKB kamatemelésére 2019 második feléig nem kell számítani.

Varga Zoltán, az Equilor senior elemzője kiemelte, a jegybank továbbra is az inflációs folyamatokat tekinti elsődleges sarokpontnak. Az Equilor szakértői a jelenlegi folyamatok alapján 2,9 százalék körüli éves átlagos inflációt várnak, ami magasabb a jegybank legutóbbi előrejelzésében szereplő 2,8 százaléknál, de a 3 százalékos inflációs cél alatt van. Amíg nem áll fenn az inflációs cél "túllövésének" esélye, a döntéshozók nem fognak érdemben változtatni a monetáris politikán - közölte.

Varga Zoltán kifejtette: a külföldi nagy központi bankok monetáris politikájában nincs változás, az Európai Központi Bank várhatóan az év végén vezeti ki a nettó eszközvásárlásokat, ezt követően már csak a lejáró értékpapírokért kapott összeget fekteti be. Kamatemelésre leghamarabb 2019 őszén kerülhet sor a beérkező adatok függvényében - mondta.

Úgy vélte, a Fed várhatóan még az idei évben folytatja a kamatemelési ciklusát, a december 19-i ülésen újabb 25 bázispontos szigorításról dönthetnek, ezzel 2,5 százalékra emelkedne a kamatsáv felső széle. Kiemelte: az amerikai kamatszint folyamatos emelése, és a jegybanki mérleg leépítése folyamatosan "szívja ki" a tőkét a feltörekvő piacokról.

Jobbágy Sándor, a CIB Bank elemzője arra számít, hogy az alapkamat 2019 végéig is 0,90 százalék maradhat, miközben a nem-konvencionális eszközökre vonatkozó normalizálás már lényegében a szeptemberi döntések 2019 januári életbe lépésével párhuzamosan folyik majd.

Hozzátette: a fundamentumokat és a külső környezetet is figyelembe véve, a laza monetáris kondíciók normalizálása függ a belföldi inflációs kockázatoktól és az EKB iránymutatásától, illetve döntéseitől is.

Nyeste Orsolya, az Erste Bank Hungary makrogazdasági elemzője úgy vélte: az idei negyedik negyedévben vélhetően nem lesznek a szigorítás irányába mutató lépések a monetáris politikában, 2019-ben pedig lassan elindulhat a jegybank a normalizálás útján.

Rámutatott: az időzítéssel és a lefolyással kapcsolatban sok a bizonytalanság, az Erste szakértői pedig továbbra is úgy látják, hogy a monetáris politika normalizálásának folyamata lassú és elnyújtott lesz. A jegybanki alapkamat vélhetően a jövő év végén is mindössze 0,9 százalékon áll majd - fűzte hozzá Nyeste Orsolya.